Elkészült az áramütött madarak éves összesített magyarországi bejelentése. E szerint leginkább a gólyák, az ölyvek és a vércsék vannak veszélyben, de az áldozatok között vannak sasok, sólymok és keselyű is.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) még tavaly nyáron tette közzé azt a felhívását, amiben arra kérte a lakosságot, hogy az erre a célra kidolgozott elektronikus űrlapon juttassák el az egyesülethez a tudomásukra jutott madár áramütéses eseteket. Összesen 667 bejelentés érkezett 788 elhullott állatról, mely alapján az MME bejelentést tesz a területileg illetékes természetvédelmi hatóságokhoz és üzemeltető áramszolgáltatókhoz, kérve az érintetteket az 591 jelentős madárpusztulást vagy fokozottan védett faj elhullását okozó vezetékszakasz madárbaráttá alakítására.


Az áramütött madarak valós számát a rendkívüli hosszúságú hálózat rendszeres ellenőrizhetetlensége mellett azért is nehéz pontosan megbecsülni, mert a balesetet szenvedett állatok maradványai már órák-napok alatt eltűnnek az oszlopok alól
A bejelentett balesetet szenvedett madárfajok közül 15 a legmagasabb, fokozottan védett kategóriába tartozik: 246 fehér gólya; 29 szalakóta; 8 parlagi sas; 4-4 kerecsensólyom, rétisas és uhu; 2-2 fekete gólya, gyöngybagoly és kék vércse; 1-1 fakó keselyű, nagy goda, szirti sas, túzok és vörös gém. Ezekből a számokból is látszik, hogy az esetek közel 60 százalékát mindössze 3 madárfaj (fehér gólya, egerészölyv, vörös vércse) szolgáltatja, ami ezeknél a fajoknál figyelembe véve a vezetékhálózaton átlag 170 ezerre becsült éves országos madárelhullást már felveti az állományszintű pusztítás mértékét. A balesetet szenvedett madarak között finn gyűrűs szirti sas, bolgár gyűrűs fakó keselyű, osztrák jeladós rétisas, német, horvát és osztrák gyűrűs fehér gólyák is voltak, ami a nemzetközi felelősségünket is jelzi.
Az áramszolgáltatók próbálják menteni a menthetőt
Az áramszolgáltatók konstruktívan reagáltak a hozzájuk eljuttatok információkra: az E-ON Hungária Zrt. bejelentette, hogy saját vállalásként a szolgáltatási területére eső, jelentős madárpusztulást vagy fokozottan védett faj elhullását okozó 71 érintett helyszínen teljes körűen elvégzi a szükséges beavatkozásokat az elérhető legjobb technika elve alapján, és felajánlotta, hogy a jövőben is együttműködik az MME-vel.
Az ELMŰ és az ÉMÁSZ Hálózati Kft. is bejelentést tett, hogy vállalja, hogy az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is részt vesz a nemzeti parkokkal közösen szervezett madárvédelmi projektekben, és az MME által most bejelentett 145 legveszélyesebbnek bizonyuló hálózati szakasz esetében 2023-ig elvégzi a szükséges beavatkozásokat. Az NKM Áramhálózati Kft. a megismert madárpusztulási adatok alapján a 375 bejelentett helyszínen vállalja, hogy a 2019-2023 időszakban felméri a megvalósítandó feladatot, egyes vezetékszakaszokat függőszigetelős hálózattá épít át, vagy ahol ez lehetséges, földkábelre cseréli a vezetéket, továbbá egyedileg keresi a megoldást az áramütés veszélyforrás megszüntetésére.


A kritikus helyek szigetelése lehet az egyik megoldás
Az elektromos szabadvezetékeknek történő ütközés, illetve a villanyoszlopok fejszerkezetének hagyományos, a madárvédelem szempontjából kockázatot jelentő kialakítása miatti áramütés régóta ismert, és világviszonylatban is az egyik legjelentősebb veszélyeztető tényező a madárfajok védelmében. Magyarországon a madarakat a veréb mérettől a gólyákig és a túzokig fenyegető kis- és középfeszültségű, valamint a vasúti elektromos szabadvezeték-hálózat közel százezer km hosszúságú és több mint egymillió oszlopot számlál.


A fehér gólyák közül kerül ki la legtöbb áldozat
Az MME sok évtizedes munkája és tapasztalatai alapján, ezeket a körülményeket figyelembe véve, három becslési értéket állapít meg a madárpusztulások kapcsán. E szerint minimum 30 000, középértéken 170 000, maximum akár 500 000 elpusztult madárról lehet szó évente. A legvalószínűbb szám 200-300 000 példány között lehet, melynek közvetlen természetvédelmi kár értéke több milliárd forint.
A természetvédelmi kár mellett természetesen minden esetben számolni kell a közvetlen gazdasági kárral is, hiszen az elpusztult madarak által el nem fogyasztott mezőgazdasági kártevők okozta terményveszteség, illetve az ellenük történő vegyszeres védekezés költsége is elérheti a százmillió forintos nagyságrendet. Még több információ a problémáról itt érhető el.