A Kalandjaim a parányok világában című ismeretterjesztő film egy titokzatos mikrokozmoszba kalauzolja a nézőt, amely, bár itt van körülöttünk, mégis keveset tudunk róla. Izgalmas kalandozás a napállatkák, kerekesférgek és harangállatkák birodalmában.
Becz Barnabás Álmos nagyon jól ismeri a mikroszkopikus élőlényeket, az az érzésem, mintha már évtizedek óta foglalkozna velük. Ez viszont lehetetlenség, mert Álmos nagyon fiatal, még csak harmadéves biológus hallgató az ELTE-n. Ennek ellenére, nemcsak hogy jól tájékozódik ebben a szabad szemmel láthatatlan mikrovilágban, világosan és érdekfeszítően is tud mesélni róla, akár egy profi ismeretterjesztő tudós. Mindezek tökéletes főszereplőjévé teszik őt a Kalandjaim a parányok világában című ismeretterjesztő filmnek, amely a televíziós premier után online is elérhető lesz.
Papucsállatkák élő egyenes adásban
„Álmos egy igazi ismeretterjesztő, imádja azt, hogy magyarázhat” – mondja ifj. Kollányi Ágoston rendező a főszereplőről a film sajtótájékoztatóján, amit ezúttal, a járványhelyzet miatt, online formában tartottak meg. Álmos a sajtótájékoztatón élőben is megmutatja nekünk mi minden él a Dunából vett vízmintában. Papucsállatkák, mohaállatkák és kénbaktériumok tűnnek fel a mikroszkóp képében, Álmos pedig lelkesen magyaráz, mintha nem is sajtótájékoztatón, hanem az általa vezetett iskolai mikroszkópos szakkörön lenne.
Az egysejtűek világához való vonzódása általános iskolás korában kezdődött, a Ráckevei-Duna-ágon, ahová gyerekként gyakran járt le édesapjával, horgászni és csillagászkodni. A stégen kialakuló csúszós, nyálkás bevonattól kicsit irtózott, de egyúttal fel is keltette az érdeklődését, kíváncsi volt, vajon mi is alkotja azt. Először a szabad szemmel is látható parányokat fedezte fel, később az iskolában, már mikroszkóp segítségével komolyabban is belemerült a számára addig ismeretlen világba.
Kannibál kürtállatka
Egysejtűek nyomában a Tátrától a Kiskunságig
„Itthon «sufnitechnikával» régóta fotózom az egysejtűeket, de nagyon sokat jelentett, hogy a stáb segített abban, hogyan lehetne jobb felvételeket készíteni.” Álmos a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál mentorprogramjának győzteseként kezdett együtt dolgozni a Természetfilm.hu Tudományos Filmműhely stábjával. A közös munka első eredménye egy kisfilm lett, Egy Csepp Harangjáték címmel. A rendező, ifj. Kollányi Ágoston azonban nagy lehetőséget látott a közös munka folytatásában, de most már egy nagyobb lélegzetvételű alkotásban gondolkozott.
A parányokról addig beszélni, amíg nem mutattuk meg őket, tök felesleges. Mutassátok meg, legyen szép, izgalmas, és abban a pillanatban elhiszik azt, amit meséltek róluk
— mondta egykor dr. Lovas Béla, a nagy előd, aki megteremtette a mikroszkópos filmezés hazai alapjait. És a tanítványok, ifj. Kollányi Ágoston és a producer, Molnár Attila Dávid megfogadták a tanácsokat. Sikerült egy látványos, érdekfeszítő filmet készíteniük erről a könnyűnek nem nevezhető témáról.
Csányi Béla és Barnabás a Szigetközben
A filmben Álmost elkísérhetjük egy expedícióra, amely során egy mikroszkópos vizsgálatokra alkalmas lakókocsival több mint 3000 kilométert utazott, hogy megvizsgálja és megmutassa nekünk a különböző vizek sokszínű, mikroszkopikus világát. A Tátra kristálytiszta vizű forrásaitól a Szigetközön, az alföldi szikes tavakon és a Kis-Balatonon át a Ráckevei Duna-ágig.
„Három generáció dolgozott együtt ezen a filmen. Én voltam a legidősebb, és felmerült, vajon tudok-e majd velük együtt rohangálni az országban” – meséli ifj. Kollányi Ágoston a két évig tartó forgatásról. „De nagyon inspiratív lett az egész munka, mindenki a legjobbat akarta bedobni, és mindenki hozta az ötleteket. Körbejártuk az országot, és sikerült a parányokat azokhoz a szép tájakhoz kapcsolni, ahol élnek.”
Kemény világ a mikroszkóp alatt
Ha mikroszkopikus élőlényekről esik szó, a legtöbb ember számára leginkább két faj ugrik be, a gimnáziumi biológia órákról jól ismert papucsállatka és az óriás amőba. De vajon hogy néz ki és hogyan él egy napállatka, egy kerekesféreg, kik azok a hattyúnyakú csillósok, és legfőképp, mivel töltik ezek a kis lények a napjaikat?
Ki gondolná, hogy ebben a szabad szemmel láthatatlan világban igazi drámák zajlanak nap mint nap, és egy vízcseppben is hihetetlenül kemény lehet az élet.
Mert aki óvatlanul betéved egy kerekesféreg keltette örvénybe, az nem menekülhet, és az sem jár sokkal jobban, akit egy szívókás egysejtű néz ki magának, mert könyörtelenül elkapja és kiszívja a testnedvét. De a parányok nem csak ragadozzák egymást, időnként egybe is kelnek.
Édesvízi medúza
A filmben nem csak gyakori fajokat láthatunk, az egysejtűek között is vannak igazi ritkaságok. Álmos talál például egy olyan telepes harangállatkát, ami eddig csak nagyon kevés helyről került elő a világban. A filmnek köszönhetően karosszékből csodálhatjuk meg, hogyan táplálkoznak, vándorolnak, kommunikálnak, udvarolnak és szaporodnak e mini földlakók, és a film által érdekes, izgalmas és olykor egészen meglepő eseményeknek lehetünk szemtanúi.
Az ember keze ide is elért
A parányok nagyon érzékenyek a környezet változásaira, a víz ökológiai állapotára, gyorsan szaporodnak és gyorsan reagálnak a vízminőség változására. És a változás az ő közegükben is érezhető, például a mikroműanyagok megjelenésével. „Azt hittem, hogy ez egy olyan világ, ahová az ember keze nem ér el, amit nem tud elrontani. Aztán megláttam életem első mikroműanyagát” – meséli Álmos a számára is megdöbbentő felismerést.
Álmos és társai egy másik projektben folyamatosan foglalkoznak a témával, és vizsgálják, milyen hatást gyakorolnak a vizekben megjelenő mikroműanyagok a parányok életére. A filmből kimaradt jelenetek sem vesznek el, felkerülnek majd a film blogoldalára, ahol folyamatosan frissülő tartalmakkal és újabb érdekes felvételekkel is várják azokat, akiket beszippantott a parányok világa. Álmos szeretné, hogy a csillagászokhoz hasonlóan kialakulna egy mikroszkópos mozgalom is. Nemcsak szakmabeliekkel, de lelkes amatőrökkel.
„A karantén után most kiszabadultak az emberek, járni fogják az országot, és eljutnak olyan helyekre, ahol a vizekben nyüzsög az élet. Ha valaki megnézi ezt a filmet, és látja, hogy milyen szépek ezek a parányok, akkor talán kedvet kap ahhoz, hogy belemerüljön kicsit ebbe a világba. Mert mondjuk, van otthon egy régen ajándékba kapott, és talán már el is felejtett mikroszkópja, vagy van egy iskolai szakkör, ahol erre van lehetősége” – mondja ifj. Kollányi Ágoston.
Szerintem igaza lesz, és hamarosan új életre kelnek a szekrény mélyén rejtőző mikroszkópok.
A film premierje új időpontra tolódott, a filmet június 28-án az M5 csatorna vetíti, utána egy hétig a Médiaklikken is látható lesz a film, illetve online a Természetfilm Egyesület weboldalán lesz majd elérhető.
