Amilyen pici, olyan értékes és ritka állatka lett az Év Emlőse 2025-ben. A magyar szöcskeegérről alig 20 éve derült ki biztosan, hogy még nem pusztult ki, de még most is komoly veszélyben van, fennmaradásáért sokak összefogására van szükség.
A magyar szöcskeegér létezéséről a 2000-es évek előtt még nem is tudtak, illetve sejtették, hogy él Magyarországon egy különleges kisemlős, de hogy mennyire különleges, az csak 2006 után derült ki, amikor hosszú idő után végre egy élő példányt is sikerült befogni.
Az egykor sokfelé előforduló, hátán hosszanti fekete csíkot viselő szöcskeegér (nem tévesztendő össze a hazánkban gyakori pirók erdeiegérrel) élőhelyeinek megszűnése miatt az elmúlt 150 évben egyre ritkábbá vált, olyannyira, hogy az utolsó példányt 1936-ban fogták be, majd ezután 70 évig nem került elő.
Azt hihettük volna, hogy kipusztult a faj, de némi nyomot mégis hagytak az apróságok a kutatóknak, hogy még talán nem kell lemondani róluk. Ugyanis baglyok köpetéből ki tudták mutatni e különleges rágcsálót, bár az is igaz, hogy egyre ritkábban és egyre kevesebb helyen.
Bár nevében egér, de csak nagyon távoli rokonságot ápol a közönséges egerekkel. Viselkedésében és életmódjában is egészen egyedi, például az egerektől eltérően valódi téli álmot alszik, évente csak egyszer szaporodik és táplálékának jelentős részét képezik a rovarok
Az áttörést az említett 2006-os év hozta, amikor magyar kutatók a Borsodi-Mezőségben - hosszas próbálkozás után - végre befogtak egy élő példányt. De az igazi meglepetést az okozta, amikor több éves genetikai és morfológiai vizsgálatok után az is kiderült, hogy a hazánkban élő szöcskeegér teljesen különálló faj, nem azonos a keleti sztyeppéken elterjedt más rokon fajokkal.
Szöveg
A korában csíkos szöcskeegérként azonosított állatkák ezek után már magyar szöcskeegérként vannak számon tartva.
Érdekesség, hogy bár nevében egér, elég távoli rokona csupán a közönséges egereknek. Életmódja is eltér, hiszen az egerekkel ellentétben valódi téli álmot alszik, főként rovarokkal táplálkozik és csak egyszer szaporodik egy évben. Az élőhelyek eltűnése mellett ez utóbbi is oka lehet annak, hogy ennyire megcsappant az állománya.
A magyar szöcskeegérnek jelenleg mindössze két aprócska állományát ismerjük a világon, az egyik a Borsodi-Mezőségben él, a másik egy Kolozsvár melletti élőhelyen.
Ráadásul a két állomány alfaji szinten eltér egymástól, ezért külön nevet is kaptak: az Erdélyi-medencében az erdélyi szöcskeegér honos.
Másik érdekesség, hogy bár szöcskeegérnek nevezik és az ugróegérfélék családjába tartozik, valójában nem nagy ugróbajnok, a valóságban egy kisebb vödörből sem tud kiszökellni. Ellenben nagyon szelíd, kézben tartva nem harap, és nem próbál elmenekülni.
2006-ig csak a bagolyköpetekben talált maradványokból lehetett arra következtetni, hogy nem halt ki
Most, hogy már mindezt tudjuk a magyar szöcskeegérről, érthető, miért is választották 2025-ben az Év Emlősének. Sokan megkérdőjelezik ezeknek a kezdeményezéseknek a létét, de ezeknek a célja pontosan az, hogy e fajokra felhívják a figyelmet, és megismertetésükkel a védelmüket segítsék.
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) pedig egy igazán különleges és értékes fajunk, hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint.
A Év Emlősét 2014 óta választja meg a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert közreműködésével. A program keretében számos kutatóintézet, múzeum, egyetem és civil szervezet szervez tudományos és népszerűsítő programokat, hirdet különféle alkotói pályázatokat. Az idei évi eseményeket, programokat a Vadonleső, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján és közösségi felületein naprakészen követhetik az érdeklődők.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
