Egyes területeken az aszály már meghaladta a 2003-as extrém mértéket. A klímakutatók szerint egy pozitív és egy negatív forgatókönyv is létezik a jövőre nézve, de ha nem akarunk több aszályos időszakot, drasztikusan változtatnunk kell.
1990 óta folyamatosan nő az aszályos időszakok száma. 2003-ban volt eddig a legextrémebb, de Kecskemét és Nyíregyháza környékén idén rosszabb a helyzet. A Másfélfok elemzése szerint minden bizonnyal nagy területen az idei lesz a legsúlyosabb aszály.
Kevesebbszer, de többet esik: a vegetációs időszak nagy részében intenzívebb a csapadék, a száraz napok száma viszont nőtt. A növények számára kritikus félév nagyjából minden harmadik évben aszályos.
A száraz napok tavaszi és nyári együttes összegei [napok] Magyarországon az 1971-2020 időszak közepesen és súlyosan aszályos éveiben, melyeket a 142 napos átlagérték választ el egymástól (szürke vonal). A szerzők ábrája.
Az optimista forgatókönyv szerint – ami akkor valósul meg, ha jelentősen csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását – a század végére elkerülhetjük az extrém aszályok növekedését, nem fognak annyira gyakran előfordulni, mint most.
Ha azonban a mostanival egyező mennyiségű lesz a kibocsátás, 2060-tól húsz év alatt 3 helyett 4 évben számolhatunk súlyos aszályos félévvel a vegetációs időszakban.
„Ami biztos, hogy a természetes növényzet és a mezőgazdaság megóvásáért, az élelmiszer-biztonság érdekében sokkal jobban meg kellene becsülnünk a lehulló csapadékot és a vízmegtartásra kell törekednünk” – írja a Másfélfok. Javaslatuk szerint a többletcsapadékot a jövőben tárolnunk kellene, hogy a későbbi hiányokat pótoljuk. Az élelmiszerbiztonság szempontjából is fontos lenne, hogy ne váljon még ennél is gyakoribbá az aszály, ehhez viszont drasztikusan csökkenteni kellene az üvegházhatású-gázkibocsátást.
