Mindig szívszorító, amikor gondatlanul használt ragasztós egércsapda következményeivel szembesülünk. Mindamellett, hogy az egerekkel szemben sem humánus megoldás, akár védett állatok is csapdába eshetnek. A ragasztó foglyaként az állatok napokig is szenvedhetnek, mielőtt elpusztulnak, de ha időben rájuk is találnak, megmentésük sokszor már nem lehetséges. Most egy kuvik, egy széncinege és egy énekesmadár esett áldozatul.
A ragacsos felületre szórt csali nemcsak az irtani kívánt egeret, patkányt, hanem más, élelmet kereső állatokat is odavonz. A vergődő rágcsálókra és énekesmadarakra a ragadozó madarak is felfigyelnek, lecsapnak rájuk, így ők is áldozatul eshetnek – hívja fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a közleményében.
Mint írják, nagyon alaposan gondolja át, aki a rágcsálóirtásnak ezt a módját választja! Ilyen csapdát nagyon körültekintően, a használati utasítást betartva kell kihelyezni, olyan zárt térben, ahol a nemkívánatos kártevőkön kívül más állat biztosan nem tud hozzáférni.
Kültéren nem szabad használni, mivel a ráhelyezett csali nemcsak az egereknek és patkányoknak, hanem védett és fokozottan védett madaraknak, hüllőknek, emlősöknek, valamint macskáknak, kutyáknak is vonzó lehet, és csapdába ejtheti őket.
Erre az évek óta tartó problémára világított rá egy újabb eset: január 2-án érkezett a Természetvédelmi Őrszolgálathoz a lakossági bejelentés, hogy ragasztós egércsapdába ragadt kuvikot találtak egy szegedi utcán. A fokozottan védett baglyot a területileg illetékes természetvédelmi őr a Szegedi Vadasparkba szállította, amely azóta már sajnos elpusztult.
De nem csak a kuvik volt ennek a csapdának az egyetlen áldozata, két másik védett madár, egy széncinege és egy, már fel nem ismerhető, kistestű énekesmadár maradványait is megtalálták a ragasztóban. A csapdát vélhetően nem a használati utasításnak megfelelően használták, majd ráadásul a még élő bagollyal együtt egyszerűen az út mellett hagyták.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása”, márpedig ez a cselekedet kimerítheti a károsítás és a kínzás fogalmát is. Amennyiben a gondatlan csapdahasználat miatt védett vagy fokozottan védett fajok egyedei is megsérülnek vagy elpusztulnak, az már a természetkárosítás és/vagy állatkínzás bűntettét is jelenti (Btk. 2012. évi C. törvény 242. §. és 244. §.).
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
