Ha téged is elvarázsolnak a csillagos égboltról készült képek, és szeretnél messzebb is kitekinteni az univerzumba, akkor most induló új sorozatunknak biztosan örülni fogsz. Minden hónapban bemutatjuk az aktuálisan legjobbnak választott magyar asztrofotót.
Galaxisok, bolygók, csillagrendszerek, ködök, Tejút és megannyi szépség rejtőzik az univerzumban, amelyeket szabad szemmel sokszor nem láthatunk. Szerencsére lelkes asztrofotósok segítenek nekünk ebben. Idén januártól a Magyar Asztrofotósok Egyesülete minden hónapban kiválasztja a legszebb, legérdekesebb asztrofotót, amely megkapja a Hónap Képe címet. A kiválasztást egy 13 tagú szakmai zsűri végzi, és az első hónapban Kiss Péter Lélek-ködről készült csodaszép fotóját választották ki.
A fotó az IC1848 jelű csillaghalmazról és a körülötte elhelyezkedő „Lélek-köd”-ről készült mozaikfelvétel. A fotó készítéséről és a rajta látható csillagködről további érdekességeket olvashatsz a kép alatt.
Kiss Péter: Lélek-köd
Csillagköd a Cassiopeiában
A képen látható Lélek-, vagy Embrió-ködként ismert mélyég-objektum egy emissziós-köd a Cassiopeia csillagképben. Gyakran az IC 1848 katalógusszámmal is hivatkoznak rá, mely valójában egy nyílthalmazra mutat a köd belsejében. A köd maga egy hatalmas kiterjedésű molekulafelhő a csillagközi térben. A felhőben lévő gázok egy része a csillaghalmaz fényes tagjainak ionizáló sugárzása következtében saját fényt bocsájt ki, így válik láthatóvá a főként vöröses színben pompázó ködösség. A Lélek-köd kiterjedése mintegy 100 fényév, látszólagos mérete nagyságrendileg 2 Teliholdnyi, korát 1 millió évre becsülik. A köd kb. 7500 fényévre található Földünktől. A ködben látható jellegzetes oszlopszerű képződményeket, sötét csomókat a csillagokból kiáramló csillagszél formálta ki évezredek alatt.
A speciális LRGB technika
A kép speciális ún. LRGB technikával készült. Az RGB (Red-Green-Blue: piros-zöld-kék) a hagyományos szűrő nélküli képrögzítésre utal, míg az L (Luminance: fényesség) olyan képre melyet UHC szűrő segítségével készítettem. A technika előnye, hogy a sűrű csillagmező kezelhetőbbé válik a szűrővel készült (L réteg) alkalmazásával, ami kulcsfontosságú olyan ködöknél, amik a Tejút sávjában vannak. A képfeldolgozás során a köd jobban kiemelhető a csillagmezőből, így a végeredmény sokkal látványosabb lesz. A technika hátránya, hogy jelentősen megnöveli az amúgy se csekély expozíciós időt, hiszen ugyanarról az objektumról szűrő nélküli és szűrővel is kell képet készíteni.
Hat éjszakányi munka és a panoráma kép
Ennél az objektumnál extra nehézséget okozott, hogy a köd nagy látszólagos mérete miatt nem fért bele a fényképezőgép látómezejébe, ezért a kép tulajdonképpen egy két panelből álló mozaik felvétel (mintha panorámafotót készítenénk a telefonunkkal). A kép elkészítéséhez 6 éjszakára volt szükség: 2x2 éjszaka a már említett Luminance rétegre, és 2x1 éjszaka az RGB rétegre.
