Március a barlangok hónapja, és ennek örömére összegyűjtöttük a – szerintünk – legjobb hazai barlangi túrákat.
A barlangokat rangsorolni lehetetlen és értelmetlen, de egy válogatással bemutatni a misztikus föld alatti világot nagyon is érdemes, hogy értő rálátással kereshessük az izgalmakat hazánk rejtett kincsei között. Íme, a – szerintünk – tíz legizgalmasabb vezetett barlangi túra, amelyhez érdemes beöltözni és a föld alá merészkedni.
Válogatásunkban alapvetően három területre fókuszálunk, ahol a legtöbb barlangot találjuk hazánkban: az Aggteleki-karsztra, a Bükkre és a Budapest körüli mészkőhegyekre, emellett a Keszthelyi-hegység és a Mecsek különleges helyszínei színesítik a palettát.
1. Kő-lyuk
A bükki Kis-fennsík karsztvidékének mélyén, számos barlanggal övezve nyílik a Kő-lyuk impozáns bejárata, egy tekintélyes sziklaboltívvel csábít a mélybe. A bejáraton belül még meglepőbb látvány fogad, két hatalmas teremből álló csarnok alkotja a barlangot. Mennyezetén kisebb cseppkövek és montmich (hegyitej), azaz puha mészkiválás alkot látványos alakzatokat.
A barlang igazi érdekessége annak talajában rejtve rejlik. Számos őskori állat húzódott meg itt, melyek csontjai régészeti feltárással kerültek elő, így a terem egyik szélén nagy kupacba halmozva barlangi medve csontjai, fogai állnak.
A tágas méretek miatt túraruházatban is bejárhatjuk a termeket, csak a hátsó szűkebb folyosókban kell röviden kúszni, csúszni, kapaszkodni. A Kő-lyuk könnyen bejárható barlang, amelynek igazi értéke történetében rejlik, amit a barlangi túravezető hosszan és érdekfeszítően mutat be. A barlanghoz eljutni is érdekes, útközben a karsztfennsík többi barlangjainak történetével, geológiájával ismerkedünk, így az Udvar-kőnek vagy Dante poklának nevezett tekintélyes méretű sziklás beszakadást is testközelből tanulmányozhatjuk.
2. Létrási vizes-barlang
A Létrási-vizesbarlang talán a legsportosabb és az egyik leglátványosabb hazánk overallos túrái közül. A Bükk-fennsíkról érkező időszakos patak egy labirintusszerű sziklás bejáraton bukik a föld alá, sejtetve a barlang hangulatát, ami a víz koptatta tekervényes folyosók, öblösen lefaragott sziklaformák, a mészkő szerkezetét feltáró oldás hagyatékát szemlélteti.
A barlang „Y” alakját a hosszú túra teljes egészében végigjárja, de a nem kevésbé izgalmas rövid túra is tartalmazza a legnehezebb mászásokat, amelyekkel a két bejárat között átjutunk. A hosszú túrán egy kitartó kúszással leküzdhető járatot keresztezünk a barlang végponti tavához.
A barlang talán legnehezebb része a kivezető folyosó végén található mászás, amely a felfedezői bejárattal ellentétben egy kürtőt követ a felszín közelébe, a végén nagyobb kőtömbök között kapaszkodva, a legnehezebb részeken létra segítségével. Összességében a Létrási-vizesbarlang kínálja a környék legnagyobb kihívását, ha föld alatti kalandokra szomjazunk.
3. Baradla-barlang (Retek-ág)
Hazánk, sőt egy időben az egész világ legnagyobb ismert barlangjaként tartották számon, s bár összes feltárt hosszban a Pálvölgyi-barlangrendszer megelőzi, tágas patakos járatrendszerével, illetve elképesztően gazdag és impozáns cseppkőképződményeivel hazánk leglátványosabb üregrendszere az UNESCO által védett Baradla–Domica-barlangrendszer.
A hosszú túra végigvezet az aggteleki és jósvasfői bejárat közötti patakos ágon, ahol a barlang ikonikus helyszíneit láthatjuk egy túrán, mint az impozáns Hangversenytermet, az Oszlopok csarnokát vagy az Óriások termét, illetve a látványos cseppkőképződmények sokasága pompázik, mint a több méter hosszan alálógó Anyósnyelv vagy az ikonikus Minerva sisakja, a misztikus Sárkányfej vagy a monumentális Csillagvizsgáló cseppkőtornya.
Itt végig könnyű terepen sétálunk a barlangi patak által szélesre tágított járatában, vízállástól függően szárazon.
A hosszú túra felénél a Retek-ági kitérő egy sokkal intenzívebb, testközelibb élményt nyújt a barlangból. Az Aggtelek melletti víznyelők szállította víz itt mindig megmarad, esős időben akár erős sodrással tetézve a bejárás nehézségeit, amit megfelelően magas szárú gumicsizmával és ügyességgel kivédhetünk. A néhol karnyújtásnyira szűkülő járatban időnként kúszni is kell, de a különleges, retek alakú cseppköveket és a végén nyíló impozáns cseppkőmennyországot, a Csodák termét csak így érhetjük el. A vizes kalandokhoz magas szárú gumicsizma vagy a bakancs mellé váltócipő ajánlott.
4. Kossuth-barlang
Jósvafőtől északra, a Nagy-Tohonya-forrás mögötti patakos barlang vezet közel 1,5 kilométer hosszan a karsztos hegy belsejébe. A Kossuth-barlang egészen különleges barlangi élményt tartogat, hiszen az itteni járatok meghatározó eleme a környező forrásoktól melegebb karsztvíz, amely a hegyben futó repedésrendszert szélesre koptatta. Ne számítsunk azonban termálfürdőre, a hideg és meleg karsztrendszer keveredésével létrejövő patak így is 13-14 fokos átlagban, amit a túra végén testközelből is megtapasztalhatunk.
A sokáig végpontként ismert barlangi tavat a felduzzadt patak felett, drótkötélen egyensúlyozva érjük el, így kalandos vízitúra koronázza a bejárást, ahol kiemelt helyzetben tekinthetünk végig a víz által hosszan kitöltött járaton.
Útközben több helyen technikás mászás teszi izgalmassá a bejárást, ahol a sötétbe vesző repedés mélyén a patak dübörög alattunk. A járatok eltérő szélességűek az áramló víz egykori koptatásának, a kőzetminőségnek megfelelően, de mindenütt meghatározó a patak által kialakított formavilág. Kőoszlopok, sziklataréjok, színlők, azaz vízszintes marásnyomok tarkítják a járatokat, melyeken kúszva, mászva, beékelt testtel oldalazva jutunk előre, sokszor nagy levegővétellel erőt gyűjtve a folytatáshoz.
5. Csodabogyós-barlang
A Balatonra tekintő Ederics-hegy mészkősziklái felett, a Keszthelyi-hegységre jellemző, fekete fenyőkkel kevert karsztbokor erdőjében nyílik a Dunántúl egyik leghosszabb barlangja, a hat kilométert meghaladó járathosszúságú Csodabogyós-barlang. A 130 méteres mélységet meghaladó járatokra jellemző, hogy a bejárattól lefelé tágulnak, a hasadékok akár 50 méteres mélységbe is lehatolnak a hegy triász mészkő alapkőzetébe.
A barlang megközelítése is érdekes, hiszen Balatonederics üdülőövezetének széléről egy tölgyes és fenyves erdőn átvezető turistaúton érkezünk a sziklákkal tagolt hegytetőre, ahol a névadó, levélszerű szárból piros bogyót növesztő csodabogyó cserje él.
Egy erősen huzatoló, aknaszerű bejáraton mászunk le a mélybe vezető hasadékba, ahol a kezdeti szűk omladékon való átjutás után a barlangra jellemző tektonikus hasadékokban mozgunk, azaz a hegység kiemelkedésekor elhasadt kőzettömbök közötti teret járjuk be. Könnyítés végett létrák, lépővasak és kötelek segítik a mozgást. Alaptúrát és kétféle extrém túrát is tehetünk a barlangban, ahol akár komoly mélységeket megnyitó, látványos hasadékok felett oldalazunk.
6. Solymári-ördöglyuk
A Budai-hegység északi peremén, a Solymár fölötti Zsíros-hegy oldalában egy többszintű labirintusrendszer nyílik több bejárattal. A barlangot pár hosszú és magasba törő folyosó és az azokat összekötő szűk járatok jellemzik, illetve a nagyobb hasadékok találkozásánál termek is kialakultak. Ehhez mérten sportos túrán vehetünk részt a barlang lelkes kutatóival, erőnlétünknek megfelelően könnyebb, rövidített változatban, csak a két bejárat közti keresztezéssel, vagy a kitérőkkel tarkított nagytúrán.
A kezdeti tágas, lépcsőkkel is könnyített bejárati szakasz után, szűkületeken való átbújások és mászások sora következik, de a nehezebb helyeken vaslétrák és láncok segítenek átjutni.
Először a Cirkuszban teszünk látogatást, majd a Labirintus terem, a Szemüreg és a Guanó-terem tágasabb részei után a túra legnehezebb szakasza következik, ahol egy sor szűkületen kell keresztülpréselődni. A beszédes nevű helyszínekből következtethetünk a járat jellegére, itt következik a Keserves nyögések folyosója, a Morzsoló, a Szülőlyuk és a Soványító. Természetesen gyerekek és kisebb termetűek előnyt élveznek az egyébként jól bejáratott szűkületekben, ahol a fővárosiak generációi ismerkedtek meg a barlangi kalandokkal az elmúlt évszázad során.
7. Meteor-barlang
Bódvaszilas községtől északnyugatra, az Országos Kéktúra Alsó-hegyen vezető szakaszán találjuk a Meteor-barlangot, amelynek mélyére egy valódi kalandtúra vezet, megdöbbentő méretű, látványos csúcsponttal a cseppkőgigászok uralta Titánok csarnokánál, amely hazánk egyik legnagyobb barlangi terme (20-30 x 90 m). A bejárat egy sziklás falú töbör alján nyílik, ahol rögtön a víznyelő omladékának labirintusán, a túra legnehezebb szakaszán kell keresztüljutnunk.
Az egymásnak szorult kövek között csak ügyes tornamozdulatokkal tudjuk áthajtogatni a tömbök közé ékelődő testünket. Ha itt túljutunk, a többi mászás már könnyebb.
Néhol kéménytechnikával ereszkedünk, de akad ferde rámpa, kőcsúszda is, ahol csak engedünk a gravitációnak, lassítva a csúszást, a szemközti falra támaszkodva. Pár nagyobb, függőleges hasadéknál létrák is segítenek, ahol a barlangi patak is vízesést alkot, hozamtól függően előttünk vagy ránk permetezve. A termek falán mindenütt láthatunk kisebb-nagyobb cseppköveket, kalcitpadok alkotta alámosott felületeket, de a túra végpontjánál található vaskos, 10 méteres állócseppkövek és cseppkőoszlopok (Titánok) uralják a barlang hangulatát.
8. Sátorkőpusztai-barlang
Az Esztergom és Dorog között lealacsonyodó pilisi mészkőhegyek egyik utolsó nagy dobása a kristályképződményei és típusos oldási formái miatt fokozottan védett Sátorkőpusztai- barlang. A felfedezéskori kristálykompozíciók mérete és mennyisége egyedülálló gazdagsággal bírtak, sajnos a közeli laktanya katonái és lelkes ásványgyűjtők kihordták a képződmények jelentős részét.
Szerencsére sok képződmény megőrződött, és a barlangkutatók a 2020-as években megtisztították a falakat a fedő agyagrétegtől, rengeteg kristályképződményt elővarázsolva hamvaiból.
A pár száz méter hosszú barlangba kutatóival, a BEBTE barlangi vezetőivel juthatunk le, kényelmesen, akár egyszerű túraruházatban. A bejárati teremből rögtön egy gömbüstökből felfűzött járat indul a mélybe, ami mutatja a barlang keletkezési körülményeit. A gömbüstök a hévizes barlangok jellegzetes oldási hagyatéka, ahogy kisebb-nagyobb gömb alakú üregek harapóznak fel a mélyből feltörő hévíz útján, szerteágazva a felszín felé.
Az üstök könnyen járhatóak; ahol körülményes a mászás, ott létrasoron ereszkedünk a barlang mélyére. Alul ugyanis az eddigieknél léptékekkel nagyobb tér, a Kővirágok-terme található, ami a kristályképződmények nagy részét rejti.
9. Mátyás-hegyi-barlang
Budapest a gyógyvizek és a barlangok fővárosa, igazából e két dolog össze is kapcsolódik, így nem véletlen, hogy hazánk leghosszabban ismert, 32 km-es barlangi járatrendszere is a budai hegyekben található. A Pálvölgyi-barlangrendszer a Szépvölgyi út mentén, négy nagyobb és pár kisebb barlang egyesítéséből kovácsolódott össze, amiből a zegzugos Mátyáshegyi-barlangba mi is bepillantást nyerhetünk.
A kalandosan tekergőző járatok pár nagyobb teremben egyesülnek, tekintélyes méretű folyosók húzódnak a barlangban, de sokszor egészen szűk kuszodákon kell keresztülpréselődnünk a továbbjutás érdekében.
Azonban a tektonikus hatásra, a kőzettestek elmozdulásával kialakult hasadékok egészen kényelmesen járhatók, a barlangi agyagot keményre döngölték a világ minden részéről érkező barlangi turisták, az élesebb sarkok már lekoptak több generáció gyakorlatozásától. Bejáratott föld alatti kalandpark ez a főváros központjától alig pár buszmegállónyira. Míg a Pálvölgyi-barlangként megismert üregrendszer cseppkőképződményeiről vált híressé, és járdával kiépített járatait a nagyközönség előtt is megnyitották, addig a Mátyás-hegyi oldalon a barlangi képződmények szegényessége miatt a föld alatti mozgást gyakorolják generációk óta a kalandorok.
10. Trió-barlang
A Mecsek egy eldugott, vadregényes szurdokvölgyében, a Szuadó-völgyben nyílik az időszakos patak medre mellett található víznyelő barlang amelyhez egy bő órás túrával jutunk el az Orfű melletti kutatóháztól a karsztos szurdokvölgy bükkösén keresztül.
Az egész barlang alig 300 méter, amiből kb. 250 méternyit járunk be, oda-vissza másfél óra alatt. Nehézséget a szűkületeken való átjutás jelenti, ami inkább pszichésen megterhelő, a nehezebb mászásoknál létra és kötél segíti a haladást.
A bejárati kürtő függőleges torka alatt viszonylag szűk járatrendszeren kell átpréselődni, kúszva küzdjük le a 30 méteres, vízszintes szűkületet, ami a legnagyobb próbatétel a barlangban, így rögtön a túra elején túljutunk a nehezén. Lejjebb kiszélesedik a járat, melyben aknák nyílnak, illetve a Búbos-kemencét látjuk. Végül egy hasadék mentén szűken jutunk el a túra végére, néhány cseppkőlefolyások díszítette teremmel útközben.
