Ezek lettek 2020 legjobb drónfotói

Igazából csak néhány éve adottak a technikai vagy inkább anyagi feltételek arra, hogy egy átlagember is drónt használhasson fotók vagy videók készítésére. Még most sem olcsó mulatság egy minőségi drón, de ha megnézzük, mennyibe kerül egy jobb kategóriájú fotós felszerelés, akkor kb. ugyanott vagyunk. Ha szeretnénk, ma már akár pár tízezer forintért is hozzájuthatunk kamerával ellátott drónhoz, persze ezekkel nem lehet magas minőségű felvételeket készíteni, de próbálkozni mindenképp jók.

A drónok megjelenéséig a levegőből nagyon körülményesen és igen nagy költségekkel lehetett képeket készíteni, ráadásul egy repülő vagy sárkányrepülő méretéből és adottságaiból adódóan nem tud bárhová berepülni egy-egy fotó kedvéért, valamint napszak tekintetében se repülhettek ezek a gépek bármikor. A drónok megjelenésével azonban egy új világ és rengeteg új lehetőség tárult fel, egyre többen kezdtek hobbiból, vagy munkájuk kapcsán drónfotókat készíteni. Kezdetben, az új látószögnek köszönhetően, minden drónfotó izgalmas látványt nyújtott, de az évek során a kíváncsi nézők szeme is hozzászokott ehhez a perspektívához, így ma már egy jó drónfotónál sem elég az, hogy a levegőből készült, fontos, hogy a kép valamilyen más szempontból is különleges és újszerű legyen. Egy pályázat pedig mindig ösztönzőleg hat a fotósokra, hogy valami újat, valami még érdekesebbet alkossanak.

De lássuk, idén kik lettek a legjobbak a III. Drónfotópáyázaton, amelyre közel 1000 kép érkezett be! A végső rangsor egy öttagú szakmai zsűri segítségével, pontozásos rendszer alapján alakult ki. Az első helyezett és ezzel 2020 legjobb magyar drónfotója Ódor Zsolt Nyugalom című képe lett.

Zsolt három éve kezdett drónfotókat készíteni, de már előtte is fényképezett, videózott főállása mellett. Nyertes képe a Zöld-foki-szigetek Sal nevű szigetén készült. A fotó alapesetben egy már sokat látott drónfotós témát mutat, kihasználva a fenti perspektívát a tengerparton leszúrt napernyőkről egy absztrakt fotó született. A szépen komponált képhez a pluszt a fotó közepén látható, összegömbölyödött kutyus adja, amelytől már egészen más hangulatú lesz a kép, mintha csak az ernyők lennének rajta.

„Sok szabadon élő kutyával találkoztunk errefelé, akik a homokos tengerpart árnyékos zugaiban pihengettek a nagy hőségben” - meséli Zsolt, amikor a nyertes fotóján látható kutyáról kérdezzük.

Ódor Zsolt idén nevezett először erre a pályázatra, ráadásul az utolsó pillanatban, egy barátja, Csák István unszolására, akit egyébként Zsolt mentorának is tart a fényképezés területén. A drónfotózásban az új perspektívát kedveli, kifejezetten kedvenc témája nincs, de szeret régi épületeket fotózni. Természetfotók közül pedig inkább tájképeket fényképez, mint például ez a balatonboglári Gömbkilátóról készült naplementés képe.

Zsolt további képeit fotós oldalán, ide kattintva nézhetitek meg.

A pályázat szervezőinek a versennyel egyébként több célja is van:

„Egyrészt szeretnénk ezzel egy kicsit összehozni a drónfotós közösséget, másrészt a pályázat anyaga inspirációkat is adhat a fotósoknak, főként a kezdőknek, vagy azoknak, akik tervezgetik, hogy drónt szeretnének használni. És megismerkedhetnek azzal is, hogy milyen megoldású, perspektívájú képeket vagy akár videókat tudnak vele készíteni” - mondta el megkeresésünkre Mester Béla, a pályázatot szervező MyActionCam marketingese.

A klasszikus, fentről merőlegesen lefelé fotózott perspektíva mellett drónnal is lehet hagyományos látószögből készíteni felvételeket. De milyen előnye van ennek? Egy egyhelyben lebegetett drón kevésbé zavaró az állatok számára, mintha egy ember állna ott a fényképezőgéppel. Az idei második helyezett fotó is így készült. Márk Levente Hajnal című gyönyörű képén récék pihenőhelyükről való kihúzását láthatjuk.

„A napfelkeltét szerettem volna fényképezni, de az ébredő madarak reggeli kihúzását is sikerült megörökítenem az egy helyben lebegő drónnal. Nagyon ügyelek arra, hogy ne zavarjam meg az élővilágot, ezért a gépet nem a madarak közt reptettem, hanem csak kb. 10 percig egy helyben lebegtettem. Régi álmom volt egy ilyen kép elkészítése, de nem gondoltam, hogy a dróntól ilyen kis távolságra repülnek majd el a madarak.”

Levente már régóta készít légifotókat, kezdetben sárkányrepülőről, amelynek több hátrányát is felsorolta. A fotós ugyanis többek közt nagyon függ a pilótától, a repülés időpontjától, az útvonaltól. De leginkább a hajnali fotózás az, amit nem tudott így megoldani, pedig ez az egyik legkedveltebb időszaka a természetfotósoknak. Ezért nagyon megörült, amikor elérhetővé vált a dróntechnika, így 2016-tól már ő is használja ezt. Egyébként gyerekkora óta fotózik és a természetfotózás az, ami a leginkább megfogta. Földről és levegőből egyaránt készít képeket, kedvenc témája a tájképek és az állatok környezetükben történő bemutatása. Klasszikus természetfotós pályázatokon is indul és 2014 óta szinte minden évben került már falra került fotója a naturArt által szervezett az Év Természetfotósa (ÉTF) pályázaton, 2015-ben pedig a Növények és gombák kategóriában az 1. díjat sikerült megszerezni ezzel a képével:

De mutatunk Leventétől még egy drónfotót, amely a Kiskunságban készült, egy szikes tómederről:

Leventével beszélgetve felmerült a drónfotózás pár hátránya is, ami most még hátrány, de reméljük a közeljövőben már ez se lesz akadály, vagy visszatartó erő a tehetséges fotósoknak, hogy ezt a technikát is kihasználják szép képek készítésére. Ez pedig a drónfotózás jogi és etikai kérdései. Sajnos Magyarországon jelenleg még egy nem túl életszerű és lomha módja van annak, hogy a levegőből való fotózáshoz légtérhasználati engedélyt kapjon a fotós. Mert hogy ez elvileg minden esetben szükséges ehhez a tevékenységhez. A drónhasználatot a fotózás előtt 30 nappal kérvényezni kell ezt a Honvédelmi Minisztériumnál, de remélhetőleg jövőre már nálunk is működni fog az az applikáció, amely segítségével akár fél óra alatt elintézhetjük mindezt, azaz kérhetünk és kaphatunk engedélyt a drón reptetéséhez. Ezen felül is vannak még szabályok és kötelezettségek, például biztosítást is kell kötni a drónra, így ha valaki így dönt, hogy belevág a drónozásba, érdemes ezekről tájékozódnia. Ezzel kapcsolatban egyébként a pályázat szervezői is tudnak segítséget nyújtani, ha megkeressük őket.

De lássuk, ki lett idén a harmadik helyezett a versenyben! Egy elég extrém képarányú felvétel következik, amely Forster Ádám munkája. A Megyeri hidat ábrázoló kép címe nagyon találó: Csillagromboló.

„Az őszi ködös reggelen készült képem érdekessége, hogy ez egy 180 fokos vertorama (vertikális panoráma). Ez a technika épületbelsőknél használatos a mennyezet teljes bemutatására, és ezt ültettem át drónfotós technikába, ebben az esetben fentről lefelé használva!”

Ádám a természet szeretete és szépségének megmutatása miatt kezdett el fotózni. Kedvelt témái a madarak életének megörökítése és az éjszakai tájképek. Drónnal viharokat, légköri jelenségeket, bányákban fellelhető és jég alkotta formákat örökít meg, valamint állatokat is szívesen fotóz vele, de csak annyira közelíti meg őket, amennyire ezt zavarás nélkül meg tudja tenni.

Ő is indult már az Év Természetfotósa pályázaton, amelyen többször volt már díjazott és számos képét ki is állították. A mi egyik kedvencünk tőle ez a sebesen száguldó csiga, amelyet 2015-ben nevezett az ÉTF-en, és bár díjat nem nyert, de szinte az összes, e pályázatról beszámoló cikkben megjelent, ami nem véletlen.

Tőle is mutatunk még egy drónfotót pályázaton kívül, amely vízibivalyokról készült a mórahalmi Nagyszéksós-tónál:

Ádám további képeit fotós oldalán, ide kattintva nézhetitek meg.

A közönségszavazás nyertese pedig egy nem túl szokványos drónfelvétel lett. Simon Dani fotója felvetne némi személyiségi jogi kérdést, ha nem saját magát és párját fotózta volna le, így viszont csak gratulálni tudunk az első helyhez és sok boldogságot!

Végül készítettünk nektek egy kis válogatást az idei drónfotópályázat képeiből, amelyet az alábbi képre kattintva nézhettek meg. Ha az összes képre kíváncsiak vagytok, azt ide kattintva nézhetitek meg.