Már hagyománya van, hogy minden évben megválasztják az év állatait és növényeit hazánkban, és biztosan hallottatok már az Év Madara vagy az Év Fája választásról. De vajon tudtad-e, hogy mi volt idén például az Év Rovara, vagy épp az Év Ásványa? Mutatjuk 2022 megválasztott természeti értékeit!
Egyre népszerűbbek az év élőlényeit megválasztó szavazások, amelynek már csak azért is örülnek a szervezők, mert a szavazások mögött álló szakmai szervezetek nem titkolt célja az ismeretterjesztésen túl, hogy felhívják a figyelmet természeti értékeinkre. A fajok bemutatásán keresztül szeretnék ösztönözni az embereket a környezetünk megóvására, a fajok védelmére, hiszen amit már megismertünk, megszerettünk, arra jobban is vigyázunk. A Turista Magazin pedig úgy tud segíteni ebben a küldetésben, hogy mi is figyelemmel kísérjük ezeket a szavazásokat, buzdítunk titeket a részvételre, és hírt adunk az eredményekről, és egyben be is mutatjuk az adott fajokat.
Bár már több esteben is megvan a 2023-as győztes, mi még szerettük volna egy csokorba összeszedni nektek így év végén 2022 kiemelt természeti értékeit. Érdekesség, hogy két állatcsoport (emlősök, hüllők/kétéltűek) és a gyógynövények esetén nem a nagyközönség választja meg adott év faját, hanem egy szakmai csapat dönt arról, hogy melyik élőlény kapjon abban az évben kiemelt figyelmet. A többi esetben viszont mindig a közönség, azaz ti döntitek el, mi legyen az év kedvence. Lássuk hát 2022 győzteseit!
Az Év Madara – Zöld küllő (Picus viridis)
Színpompás harkályfélénk elsősorban lombos és fenyővel elegyes erdőkben, fás legelőkön él, de ártereken, parkokban és nagyobb kertekben is költ. Jellegzetes, kacagó kiáltásáról könnyen felismerhető, viszont igen óvatos természetű. A zöld küllő hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint. Bővebben itt és itt olvashattok róla.
Az Év Emlőse – Törpeegér (Micromys minutus)
A törpeegér nem véletlenül kapta ezt a nevet, hiszen ez az apró rágcsáló mindössze 10–15 cm közötti, aminek a felét hosszú farka adja. A törpeegér elterjedése és állománya Európában – így hazánkban is – visszaszorulóban van, elsősorban a magaskórós mezsgyék, vízparti nádasok, a cserjés erdőszélek és a sűrű sövények kiterjedésének csökkenése miatt. Ezért is esett a választás az idei évben e kevéssé ismert apróságra, amely lehetőséget ad arra is, hogy sérülékeny élőhelyeinek védelmére is felhívják a figyelmet. Természetesen a törpeegér hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint. Bővebben itt olvashattok róla, cikkünkben cuki videókat láthattok róla, és érdekes fűfészkét is.
Az Év Hüllője – Homoki gyík (Podarcis tauricus)
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2012 óta hirdeti meg az Év Hüllője, illetve az Év Kétéltűje címet. Ebben az esetben nem a nagyközönség, hanem egy szakmai csapat dönt arról, hogy épp melyik faj legyen a kiemelt, a hüllők és a kétéltűek pedig váltogatják egymást. 2022-ben a hüllőkön volt a sor, és ezúttal a homoki gyík kapta az Év Hüllője címet. Természetesen védett, mint ahogyan minden hüllő- és kétéltűfaj Magyarországon, természetvédelmi értéke 50 000 forint. Erről a kevésbé közismert hüllőfajunkról itt olvashatsz bővebben.
Az Év Hala – Bodorka (Rutilus rutilus)
A bodorka tarolt az Év Hala választáson 2022-ben. A búzaszemű keszegnek is nevezett pontyfélénk magabiztosan úszott be a széles durbincs és a bagolykeszeg előtt. Érdekesség, hogy nyolc éve nem nyert védett hal ezen a szavazáson, és a bodorka sem az. Épp ezért már most nagy az izgalom a 2023-as Év Hala választáson, ugyanis két védett hal is versenyben van, és a lápi póc jelenleg vezet is a versenyben. Meg is érdemelné, hogy ezúttal ez a hal kapjon nagyobb figyelmet, ugyanis a világállomány jelentős része bár hazánkban maradt fent, de a vizesélőhelyek folyamatos visszaszorulása valamint az inváziós amúrgéb hazai térnyerése miatt egyre ritkul, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján pedig a sérülékeny besorolást kapta. Még december 31-e délig te is befolyásolhatod a végeredményt a 2023-as Év Hala szavazáson, a voksodat itt tudod leadni. Ide kattintva pedig az idei győztes bodorkáról olvashattok bővebben.
Az Év Rovara – Óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes)
A kabócák legnagyobb termetű képviselője az óriás énekeskabóca, és szinte egész Dél-Európában találkozhatunk vele, keleten Iránig, északon Közép-Európáig tart az elterjedési területe. Nálunk a Balaton-felvidéken és a Budai-hegységben él a legnagyobb számban. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 forint. Bővebben itt olvashattok róla.
Az Év fája – A tatai platán
A tatai platán
2022-ben 32 jelölttel versengett a tataiak érdekes kinézetű platánja, amelyet „platánhídnak” is neveznek. A 230–250 évesre becsült fa valószínűleg nem sokkal ültetése után dőlt meg, így a földfelszínnel párhuzamosan növekedett. Az Ökotárs Alapítvány által szervezett versenyen a fa a kitüntető címen felül egy speciális faápoló kezelést is nyert, ahogy az eddigi győztesek is. A tatai platánra pedig nagyon ráfér az ápolás, ugyanis érdekes kinézete miatt kedvelt esküvői fotós helyszín, és a fotózások alkalmával sajnos a menyasszonyok tűsarkúja miatt lyukak keletkezhettek a fa törzsén. Az ápoláson felül, a további sérülések elkerülése végett, a „platánhíd” egy pici hidat fog kapni maga fölé, ahonnan ár nyugodtan fotózkodhatnak a párok. A tatai platánról itt tudhatsz meg még több érdekességet.
Az Év Fafaja – Nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos)
Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az Év Fafaját, és kezdetben egy kuratórium döntött arról, melyik legyen az adott évben a kiemelt faj. 2013 óta viszont már ezt is a nagyközönség bevonásával, szavazás útján döntik el. Az ide nyertes pedig egy sokak által ismert és kedvelt fafajta lett, hiszen a nagylevelű hárs szárított virágzatát gyógyteaként is fogyasztják. Bővebben itt olvashattok róla.
Az Év Vadvirága – Agárkosbor (Anacamptis morio)
Ezzel a szintén gyönyörű agárkosboros fotóval búcsúzunk ezektől a különleges virágoktól, de csak itt a galériánkban, a természetben továbbra is megcsodálhatjuk őket
Az agárkosbor nagyon sokféle formában és színvilágban nyílik, a mély lilától a rózsaszínen át, egészen a fehérig. Mindenféle árnyalatban találkozhatunk vele, virágai hol ritkásan, hol egész tömötten, és rengeteg formát felöltve mosolyognak vissza ránk a réteken, nedves homoki gyepeken. Hazánk egyik leggyakrabban előforduló kosbora igen csak bolondos, de hogy miért, az kiderül ebből a cikkünkből, ahol még több érdekességet olvashattok erről a gyönyörű virágról. Az agárkosbor hazánkban védett, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Ha szeretnétek részt venni a 2023-as Év Vadvirága szavazáson, akkor január 5-ig még megtehetitek, ezúttal a borzas len, a tarka nőszirom és selymes peremizs van versenyben, a részletekért kattintsatok ide.
Az Év Gyógynövénye – Cickafark (Achillea sp.)
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztálya által megválasztott cickafark teáját talán a nők ismerik a legjobban, hiszen sokan isszák menstruációs fájdalmak esetén. De a cickafark nehezen gyógyuló sebeket is gyógyít, már a görögök és a rómaiak is sebforrasztófűnek tartották. Évszázadok óta használják Európában, Ázsiában és Amerikában is a népi gyógyászatban. Hogy még mi mindenre gyógyír a cickafark, azt ebből a cikkünkből tudhatjátok meg.
Az Év Gombája – Ízletes rizike (Lactarius deliciosus)
Ezt a helyes nevű gombát nem véletlenül nevezték el így, ugyanis valóban finom, kellemes, édeskés íze van, az illata pedig kissé gyümölcsös. Erdei és feketefenyők alatt terem (Erdélyben ezért „fenyőaljagomba” néven is emlegetik) júniustól egészen decemberig, de a legtöbbet ősszel találni belőle. Hogy miként ismerhetitek fel és hogyan érdemes szedni, arra is kaptok tippeket ebben a cikkünkben.
Az Év Ásványa – Magnetit
Végül, de nem utolsósorban, egy nem élőlény, viszont méltán kerülhetnek be ebbe a sorba az ásványok is, hiszen természeti értékeinket gazdagítják. Sőt, vannak köztük védettek is. A magnetit nem tartozik a védettek közé, de egy igazán vonzó és hasznos ásvány. A magnetit azon ásványok egyike, amelyek segítségével az emberiség valamilyen fizikai jelenséget fedezett fel, ez esetben a mágnességet. A korai iránytűk nélkülözhetetlen alkotórésze, egyes baktériumok az általuk növesztett magnetitkristálykákból álló lánc segítségével pedig képesek „navigálni”.
