Ezeket az apró lépéseket teheted meg a bolygónkért – Tippek ismert személyiségektől

Kump Edina környezetkutató, zero waste szakértő, a hulladékmentes életmód hazai úttörője:

„Az ember gyakran felteszi a kérdést: vajon van-e hozzáadott értéke az egyéni cselekedeteinek ahhoz, hogy mérsékelni tudjuk az éghajlatváltozás hatásait? A legújabb IPCC klímajelentés ezt a kérdést is vizsgálta, így ez a téma többé nem csak találgatás. A klímajelentés eredményei szerint 2050-re az egyéni cselekedetek akár 40-70%-kal is csökkenthetik a globális kibocsátást, ha ezeket rendszerszintű változások is támogatják. Tehát ha a kérdés az, hogy egyéni cselekvésekre vagy inkább rendszerszintű változtatásokra van szükség, akkor a válasz: mindkettőre. Nem mutogathatunk kizárólag felfelé, hogy „csináljanak már valamit”, ugyanakkor odafentről sem tolható át minden felelősség az egyénre.

Mit jelent ez számunkra a rohanó hétköznapok során? Azt, amit már oly sokan szajkóznak évek, évtizedek óta: hogy mindenki tegyen bele annyit, amennyit tud.

A tökéletesség szép eszme, de elvétjük vele a célt: azt, hogy egyáltalán merjünk előrehaladni, változtatni a szokásainkon, vállalva, hogy valószínűleg lesznek balga döntéseink. Örüljünk az esetleges balgaságoknak, hiszen azért vannak, hogy tanuljunk a hibáinkból és jobban tudjuk utána csinálni.

Merre indulj el? Azt javaslom, hogy először alaposan gondold át, melyik az az életterületed, ahol most a legkönnyebben tudnál változtatást eszközölni. Tudnád többet nélkülözni az autót, mert opció a tömegközlekedés vagy a kerékpározás? Hajrá! Bevállalod, hogy kevesebb húst eszel és törekszel arra, hogy minél inkább helyi és szezonális élelmiszereket válassz? Nagyszerű ötlet, sok sikert hozzá! Minimalizálod a műanyag palackos vizek fogyasztását, amivel még százezreket is nyerhetsz egy év alatt? Szép kezdet!

Dönts bárhogyan is, a lényeg, hogy tedd meg az első lépést, utána pedig szépen haladj tovább a saját tempódban. Ha pedig segítségre van ehhez szükséged, a Körforrásnál szeretettel várunk.”

Till Anilla tartalomgyártó fenntarthatóság, utazás, természetjárás, bolygóegészség témákban:

„Érdeklődj és tanulj róla – szerintem ez a legfontosabb dolog, amit tehetsz a bolygóegészségért. Mindenkinek más a szívügye: van, akit az erdők jóléte érdekel, van, akit az egészséges és fenntartható étkezés, van, akit a tiszta levegő a városban. Ezerféle módon tehet az ember a bolygóért, és nincs olyan tevékenység, ami fekete-fehéren csak jó vagy csak rossz lenne. Ezért azt javaslom, járj nyitott szemmel, és amikor legközelebb szembe jön veled egy érdekes cím, kattints rá, nézd meg, olvasd el. Így tudod a saját látásmódod tágítani és megtalálni azt, ami igazán érdekel téged a környezettudatosságon belül.”

Mengyán Eszter, a környezettudatos ruhatár szakértője:

„Első lépésben a gondolkodásmódunkat kell átállítani. A fenntarthatóság nem a fogyasztásról és nem a vásárlásról szól. Fel kell ismerni, hogy mire van valóban szükségünk.

Ha valaki az öltözködését szeretné fenntarthatóbbá tenni, annak nem szolgálhatunk általánosan használható receptekkel, mindenkinek magának kell rájönnie, hogy neki miért jó vagy miért nem jó valami. Valaki például szereti a lenből készült ruhákat, ami egy nagyon fenntartható alapanyag, más nem, van, aki simán felveszi a second hand fürdőruhát, más meg nem. Ha ismerjük önmagunkat, akkor sokkal könnyebben tudunk döntéseket hozni, és könnyebben tudjuk tudatosabbá tenni az öltözködésünket is.”

Jóba Kati, állatgondozó és szakvezető a Budakeszi Vadasparkban:

„Ne használjunk lufit! De legalábbis kültéren ne, csak beltéren.

Mivel kicsi darabokra tud szakadni, összekeveredhet állatok táplálékával (pl. fűvel együtt megeszi egy növényevő) és emésztési problémákat okozhat (ezért is tilos pl. az állatkertekbe, vadasparkokba lufit vinni, illetve mert a kidurranása megijesztheti az állatokat). De a lufi kötözőanyagába is beleakadhat bármilyen állat. A madár akár fészket is megpróbálhatnak építeni belőle, így a fiókák belegabalyodhatnak és elpusztulhatnak. A vízbe kerülve szintén szennyező, vízparti madarak, teknősök és más vízi állatok ételnek nézhetik a maradványait, és ha lenyelik, eltömítheti az emésztőrendszerüket, így gyakorlatilag éhen halhatnak. De balesetveszélyes is lehet például az autópályán földre érkező, máshol elengedett lufi. Beltéren is csak a rendezvény után leengedve és a hulladékgyűjtőbe kidobva lehet felelősen lufit használni, de jobb alternatíva helyette a papírszerpentin. Szintén vidám, színes, de lebomlik, sőt, jól feltekerve még újra is használható. Kültéren pedig, nagyobb eseménynél, pl. ballagás, születésnap, esküvő, inkább egy fát ültessünk – sokkal szebb, tartósabb és természetbarátabb megoldás.

A másik fontos dolog, ha bármikor bárhova megyünk, de főleg a természetbe, akkor amit viszünk, azt vigyük haza, és amit ott találunk, azt hagyjuk a helyén. A kirándulás közben elfogyasztott étel, ital csomagolóanyagát vigyük haza magunkkal, az erdőben látott növényeket, állatokat pedig hagyjuk az erdőben, ők ott élnek, az a természetes közegük, kiszakítva onnan az esetek nagy részében nem maradnak meg – az emléküket és a fényképüket vigyük csak magunkkal, így tudunk vigyázni rájuk. Kutyát pedig csak pórázzal vigyünk kirándulni, hogy ő se tehessen kárt bennük.”

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója:

„Ami nagyon adja magát, az az étkezés: hogy mit eszek, mennyit eszek, honnan származik az étel. Ennek van biodiverzitás-vonatkozása is, mert ugye a mezőgazdaság a legnagyobb riválisa az élőhelyeknek, szóval nagyon számít, hogy mi kerül a tányérra. A másik, hogy nem kell minden frincfrancot megvenni. Sajnos a vásárlás, mint boldogságtényező, nagyon belénk ivódott, folyamatosan ömlenek ránk a személyre szabott reklámok az interneten, de nagyon jól el lehet engedni ezt a tevékenységet. Mindkét dolog olyan, amiben pici odafigyeléssel, fokozatossággal nagyot lehet lépni, ráadásul mindkettő jót tesz az embernek testileg, lelkileg egyaránt.”