Ezer lépcsős kilátóélmény a Zemplénben

Hivatalosan 1050 falépcső vezet fel a János vára-hegy, illetve -kilátó tetejére, amit a szuszogós felmenet ellenére sem voltunk restek megszámolni. Nekünk 1034 jött ki összesen, beleszámolva a 20 méter magas kilátó 64 tagból álló csigalépcsőjét, illetve a szerkezet alapzatára fellépő 4 beton lépcsőfokot is. A maradék 966-ot egy többé-kevésbé meredek lépcsőösvény adja, ami Kovácsvágás déli határából indulva 470 méter hosszan és 72 méter szintemelkedést megmászva vezet fel a hegytető megkapó formájú építményéhez. Hagyjuk a számokat: beszéljünk inkább arról, miért érdemes felkapaszkodni ide, illetve ellátogatni Kovácsvágásra.

Grádicsúton felfelé
Azon túl, hogy a magasba vezető lépcsősor kitartó emelkedést ígér, egyben különleges látványt is tartogat. Nem sok helyen látni ilyen egyedi ácsolmányt, ami jóformán szünet nélkül kanyarog célpontja irányába, amely szintén egy érdekes formájú építmény. Szerencsére a kuriózumnak számító grádicsút tervezői az izzasztó táv féltávjánál beiktattak egy esőbeállós kiállást, továbbá arra is gondoltak, hogy az egész felmenetet korlát kísérje, ami szintén könnyíti feljutást. A monoton lábemelgetés során néha-néha feltekintve, megállva, tényleg magával ragadó látványt nyújt a szemünket vezető feljáró, ami sokáig úgy tűnik, mint ha az a végtelenbe vezetne.

Szokták mondani, hogy fentről minden más. Ez a János vára-kilátó esetében fokozottan igaz, hiszen innen egy merőben eltérő perspektívát kapunk a Zemplén északkeleti területeinek megismeréséhez. A terepasztalként elterülő tájban olyan távlatok nyílnak meg előttünk, melyben páratlan módon tudjuk viszonyítani egymáshoz a környék túrára csábító pompás tájrészeit, neves hegyvonulatait, illetve számos kihagyhatatlan látnivalóját. Miután a csigalépcsőn felértünk a 2015-ben átadott torony kilátószintjére, elsőként az alattunk fekvő Kovácsvágás házai vonzzák a tekintetet. A hegyekkel körbevett település bejárata északi irányban, a Hegyhát medencéje felé nyílik, melynek keskeny síkján túl újfent pompás magaslatok emelkednek.

Kilátással a hullámzó Zemplénre
Északi irányban olyan pompás nevezetességek tűnnek fel – még ha apró pontként is – mint a füzérradványi Károlyi-kastély, vagy a fehér falaival messziről is világító Füzér vára. Mindkét történelmi épület felújítva és remek kiállításokkal várják a látogatókat, innen csupán pár perc autóútnyira.

Rálátunk innen továbbá a kisvasútjáról híres Pálháza épületeire, illetve a közeli hegyek részleges takarásából felsejlő Bózsva községére is, amin a Kéktúra is áthalad. Az országon átvezető kék sávot egyébként a kilátótól két kilométerre, délre is megtaláljuk, ahogy Nagyhutáról keleti irányban Vágáshutának tart. Errefelé tekintve a Hosszú-patak völgyét követő, kétszáz méteres hegyekkel övezett országutat látjuk, ami Kovácsvágásról az előbb említett festői kis zsákfaluba: Vágáshutára vezet.

Látnivalókat, egésznapos programokat tartogató településeink hátterében öt és nyolcszáz méteres magasságban hullámzó hegyláncok húzódnak. Pompás látványt nyújt a Milic-csoport romvulkánja, amelynek legmagasabb tagja a Nagy-Milic 895 méter magas csúcsa, ami a Zemplén déli, Magyarországhoz tartozó hegyeinek legmagasabbja.

Nem csak a kilátó a lényeg
Ha Kovácsvágás jellegzetes falépcsős élménye felkeltette az érdeklődésünket, ne legyünk restek ottjártunkkor felfedezni a település többi látnivalóját sem. Kovácsvágás neve két részből áll, amiről a falu egyik szép kivitelezésű faszobra is tanúskodik. (A faluban több díszes faszoborral díszített parkot találunk!) Az önálló „Vágás” földrajzi név a 14. században idetelepített jobbágyok erdőirtására utal, a „Kovács” előtag pedig csak a 17. század elején jelent meg a település nevében. Az ekkor már nagy kiterjedésű bükkerdők lehetőséget adtak a szénégetésre, a faszén pedig a korabeli kovácsműhelyek nélkülözhetetlen alapanyaga volt.

Kovácsvágás látnivalói közé sorolandó a község délkeleti határában húzódó hangulatos pincesor. Bár a szőlőtermesztés napjainkra már kevésbé jellemző erre a környékre, ennek ellenére a 38 szépen ápolt pincében még mai is bor készül. Tetővel védett, igényesen kialakított kemencéje és asztalsorai poharazásra csábító közösségi teret alkotnak, aminek barátságos légkörét csak bizonyos alkalmakkor élhetjük át. Érdemes tehát nyomon követni a falu programjait: mikor vannak nyitva a pincék, mikor lehet teljesebb élményt szerezni Kovácsvágáson.

Egyedi csontkép kiállítással is büszkélkedik a falu, melynek alkotója a néhai Tóth S. Alex. A művész képeihez állati csontokat használt, melyekből határtalan fantáziával készített különböző motívumokat és tájképeket. A képkiállításnak állandó helyszíne a tájház, ahol természetesen a népi kultúra hagyományait és tárgyi emlékeit is megtekinthetjük.

A településen sétálva már messziről látszik a 200 éves műemlék református templom fehér tornya, amelyben két harang lakik. A késő barokk stílusú templom mellett parkot és színpadot alakítottak ki, ahol szintén gyakran zajlik közösségi élet. A 650 lelket számláló Kovácsvágáson nem egy szállás hívogatja vendégeit, melyek tökéletes bázisai lehetnek egy többnapos zempléni kalandnak. Kiváló fekvése miatt innen gyorsan belemerülhetünk a hegység vadregényes túraterepébe, autóval pedig néhány perces utazással várak, kastélyok és a sok más egésznapos program vár minket.

A cikk először 2021 októberében jelent meg.