Érdekelnek a farkasok? Kíváncsi vagy, mit nyerhet a természet velük és hogyan tud ember és farkas együtt élni? Akkor ott a helyed az első alkalommal megrendezésre kerülő Falka Napokon!
A 2021. augusztus 7-8. között megrendezésre kerülő, hagyományteremtő rendezvény célja az, hogy megismertesse a nagyragadozókat és élőhelyeiket a lakossággal, valamint jó gyakorlatokat mutasson be az együttélésre. A Falka Napok természetismereti programokkal, túrákkal, koncertekkel, filmvetítéssel és szakmai műhelybeszélgetésekkel várja az érdeklődőket. A rendezvény egyben kiváló bemutatkozási lehetőség a régió termelői és kézművesei számára is.
Magyarországon egykor mindhárom őshonos nagyragadozónk, a hiúz, a farkas és a medve is folyamatosan jelen volt. Üldöztetésük következtében azonban számuk megfogyatkozott. Az 1980-as évektől a nagyragadozók természetes úton jelentek meg ismét hazánk területén, elsősorban a szlovák Kárpátok irányából települtek vissza. Ma már az Északi-Középhegység teljes területén, a Börzsönytől Zemplénig előfordulnak ezek az őshonos és fokozottan védett fajok, azonos élőhelyen osztozva a helyi lakosokkal - írja a WWF.
A farkasok Magyarországra való visszatérése számos konfliktust is generál, amely nagyrészt abból adódik, hogy az együttélés gyakorlata már feledésbe merült. Korábbi cikkeinkben már mi is részletesen beszámoltunk a „farkas ügyről”, felvillantva a pro és kontra véleményeket, de íme, itt egy, amolyan „fesztivál-hangoló" gyorstalpaló is.
A hiedelmek
Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a farkasok nem tekintik zsákmánynak az embert. Ha megérzik a szagát vagy meghallják a hangját, visszahúzódnak, a legtöbbször észre sem vesszük őket. Bár elég megnézni a statisztikákat és belegondolni józan paraszti ésszel a farkasok európai helyzetébe, a hiedelmek ellen nehéz harcolni.
Elli H. Radinger (német természetvédő, aki évtizedeket töltött a farkasok között) A farkasok bölcsessége című könyvében leírja, hogy amíg a statisztikai adatok szerint Európában az elmúlt 50 évben 9 embert öltek meg a farkasok (s ebből 5 esetet veszett állat okozott, 4 esetben pedig olyan helyen történt a támadás, ahol – hibásan – etették őket), addig például autóbalesetet szenvedni nagyságrendekkel nagyobb kockázatot jelent. A legtöbb embert megölő faj 20-as rangsorában a farkas nem is szerepel, cserébe a kutya a negyedik a listán, miközben az első maga az ember.
Vannak akik úgy vélik, hogy a nagyragadozók zavarják a vadászható vadfajokat. Kameracsapdás felvételek azonban tanúsítják, hogy például a szarvasok és az őzek sokszor a farkasok után negyed vagy fél órával jelennek meg ugyanazon a helyen. Ugyancsak a felvételekből derül ki, hogy az ember jelenléte sokkal nagyobb – háromszor erősebb – zavarást okoz ezeknek a fajoknak.
A gazdálkodók veszteségei
A farkasok már nemcsak alkalmi látogatók hazánkban, de tartósan meg is telepedtek. Mivel őshonos ragadozókról van szó, újbóli – egyébként viszonylag kis területen való megjelenésük – alapvetően örömteli dolog, de az is tény, hogy a visszatérő nagyragadozók megnehezítik az érintett gazdálkodók helyzetét. Éppen ezért a haszonállatok megvédésében az illetékes nemzetipark-igazgatóságok is segítik a gazdálkodókat, például a többsoros villanypásztorral, és létezik már a Kuvasz-őr program is, amelynek keretében a gazdálkodók kuvaszkölykökhöz juthatnak.
A természetvédelem alapvető szempontjai
E karizmatikus nagyragadozó puszta jelenléte is kiemelkedő természetvédelmi értéket jelent. De a farkasok visszatérésének ennél jóval gyakorlatiasabb előnyei is vannak. A nagyragadozók hosszú távon hozzájárulhatnak az adott élőhely változatosságához és az erdők természetszerűbbé válásához, így visszatérésük fontos és pozitív jelzés a természet állapotáról. A farkasok jelenléte segíti a vadgazdálkodást is, hiszen az öregebb, betegebb, lassabb állatokat kapják el (és ez a sertéspestis terjedését is gátolja). A növényzet erősödését is segítik a korábban szétlegelt területeken: a farkasok nyomása miatt csökken a patások erdeink természetes felújulását gátló hatása. Új élőhelyek alakulnak ki, otthont adva az őshonos ízeltlábú-, madár- és emlősközösségeknek, és hosszú távon az erdőalkotó növénytársulások állapota is javul.
Mindez persze a szakértők szájából egészen máshogy hangzik, mint akár sokadszorra is leírva, már csak ezért is érdemes a fesztivállal tervezni. A 2021-es Falka Napok szervezői: WWF Magyarország, WWF Szlovákia és Aggtelek Község Önkormányzata. A programról bővebben itt lehet olvasni.
