A legnagyobb hazai dendrománnal, dr. Pósfai Györggyel indultunk óriás fák keresésére az ország délnyugati szegletében. Közben sok mindenről beszélgettünk, elsősorban a fákról persze, de a molekuláris biológus precizitása és elveszett kocsikulcsok is szóba kerültek.
A Turista Magazin októberi számába készült riport kiinduló helyszíne az Ormánság volt. Itt, egészen pontosan a bogdásai faluszélen találkoztunk dr. Pósfai Györggyel, aki a kétezres évek elején kezdte összegyűjteni és adatbázisba rendezni az ország legnagyobb fáit, és könyvet is írt a hazai famatuzsálemekről. A könyvben háromszáz fa szerepel, az általa szerkesztett dendromania.hu oldalon már több ezer nagy fa adatait lehet megtalálni.
A dendrománia kifejezés a nagy fák iránti rajongást jelenti, és ezzel Pósfai György nincs egyedül. A fák felkutatásában ma már egy lelkes kis közösség segíti, és oldalán is szívesen fogadja ismeretlen nagy fák adatait. A méréseket azonban ő maga végzi, mert mint mondja, az adatok úgy hitelesek, ha egyetlen személy méri azokat. Következzen most pár érdekesség, ami a nyomtatott magazinból helyhiány miatt kimaradt.
A törzskörméret árulkodik leginkább a fa nagyságáról és koráról, de egyáltalán nem mindegy, hogyan végezzük a mérését
Nem mindig a legnagyobbak a legöregebbek
Az ország legnagyobb tölgye gyönyörű, tiszteletet parancsoló fa magányosan áll a bogdásai kölesföld szélén. „A legigazibb fa a tölgyfa. Megtestesül benne minden, amit a fával asszociálunk. Uralkodó megjelenés jellemzi; tekintély, méltóság és a nagyon erősek végtelen közönye sugárzik belőle” – írja a tölgyekről Magyarország legnagyobb fái című könyvében Pósfai György.
A hatalmas kocsányos tölgy körül az utódai már siheder korba értek, de szerencsére még van idejük megerősödni, mert a tölgy jól tartja magát, pedig nem fiatal, 250-300 éves is meglehet már.
A bogdásai tölgy 250-300 éves lehet, és ma is gyönyörű
Egy-egy idős fa láttán az emberek hajlamosak túlbecsülni annak korát. „A fa feltehető kora mindenki fantáziáját meglódítja; a becslés többnyire erősen szubjektív. Úgy vélem, a mi éghajlati és termőhelyi viszonyaink között a fák kora ritkán haladja meg a 200 évet. Kivételt képezhet néhány tölgy, hárs és szelídgesztenye. Valószínűleg a legöregebbjeik közel 400 évesek lehetnek” – véli Pósfai György. „A legtöbb évgyűrű, amit számoltam, egy 7 méter törzskerületű tölgy tuskóján, 240 volt.”
Sokszor nem is a legnagyobb fák a legidősebbek; egy mostoha termőhelyen lassan növő, kisebb fa is lehet nagyon öreg.
A Turista Magazin riportjában bemutatjuk azt az öreg hársfát is, amely esélyes az ország egyik legidősebb fája címre, a hozzáértők szerint 400 év körülire tehető a kora. „Az öreg hársak mesefák: koboldok, varázsbaglyok tanyái. Csavar, göcsört, odú, legyökerező oldalág járul hozzá változatosságukhoz. A hársakat mindenki kedveli, arányaik, romantikus és kissé arisztokratikus hangulatuk közel áll szívünkhöz” – olvashatjuk a könyvben a hársakról.
Munkája a parányokról, hobbija az óriásokról szól
Dr. Pósfai György Széchenyi-díjas kutató, az MTA doktora, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének korábbi igazgatója, jelenleg tudományos tanácsadója. A mikroorganizmusok genetikai állományának egyszerűsítésére irányuló kutatásai révén nemzetközileg is elismert szakember. Munkája a parányi baktériumokról szól, a faóriások "csupán" a hobbiját jelentik. Mindezek mellett öt gyermek édesapja és több szépirodalmi mű szerzője is.
Útközben hazafelé, Bogyiszló határában megnéztük még a csodás vándorló tölgyeket
Miközben vele együtt jártunk az óriás fák nyomában, a dendrománok hét csapása közül is megtapasztaltunk párat, a szúnyogok özönét és az áthatolhatatlan bozótost. Most már tudjuk, miért tartozik a dendromán-alapfelszereléshez a szúnyogriasztó és a bozótvágó kés. Hogy mi a nagyobb csapás, a gyanútlan faimádó felé ugatva rohanó kutya vagy a fakeresés közben elvesztett kocsikulcs, azzal kapcsolatban még nem jutottak konszenzusra a többiekkel.
Duglászfenyők, a hazai magassági rekorderek
Egy fa „nagyságáról” leginkább annak törzskörmérete mesél, de azért az égigérő óriásoktól is elámulunk. A legmagasabb hazai fák versenyében a telepített duglászfenyők állnak az élen. A Somogy megyei Iharosberényben, 2018-ban talált duglászfenyő hivatalosan mért magassága 51,65 méter. 2019-ben aztán ennél is magasabb duglászfenyőket találtak a zempléni Háromhuta közelében. A lézeres mérés szerint itt 54, sőt 55 méternél is magasabb egyedek is állnak.
A csokonyavisontai fás legelőnél is megálltunk. A természetvédelmi terület a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van
A Turista Magazin októberi számának készítésekor gyönyörű fás legelőkön is jártunk, és megnéztük az egyik leghíresebb somogyi tölgyet, Patkó Bandi fáját, Barcs közelében. A híres betyárról elnevezett fa tavaly nyáron kiégett, feltételezhetően azért, mert valaki egy mécsest tett a fa törzsébe. A fát megcsonkolták, ezért ma már csak egy torzó maradt az egykor gyönyörű matuzsálemből. Ott jártunkkor azonban észrevettünk egy kis zöldellő ágat a fa tetején. Talán van remény, hogy a fa mégis tovább él.
Ha a Föld legidősebb fáiról beszélünk, akkor már jóval nagyobb távlatokban kell gondolkoznunk. Hihetetlennek tűnik, de bolygónk legidősebb fája, egy ősöreg szálkásfenyő, amely teljes egészében, ha nem is él és virul, de él és áll, a Kalifornia állambeli White Mountains területén, és már több mint 5000 éves.
Svédországban ismert egy ennél sokkal idősebb lucfenyő, amelyről egyébként első látásra valószínűleg senki nem mondta volna meg, hogy a legöregebb ismert fa lehet. Az Öreg Tijko-nak nevezett fa eredeti törzse már nincs meg, jelenlegi törzs pár száz éves, de a fenyő gyökere, a radiokarbon vizsgálatok alapján 9550 éves.
A Föld legmagasabb fája egy örökzöld mamutfenyő, a Hyperionnak nevezett óriás magassága 115, 92 méter és a kaliforniai Redwood Nemzeti Park egy rejtett zugában áll, ahol egyébként még több 110 méter feletti társa is van. Szintén elképesztően magasak az eukaliptuszok is, amelyek csúcstartója a Centurion nevű egyed Tasmániában él, 100 méter magas és 500 évesnél is idősebb lehet.
A Föld legvastagabb törzsű fája egy mexikói mocsárciprus. Az Arbol del Tule (Tule fája) nevű fa Santa María del Tule város központjában áll. Az óriás törzsének kerülete 45 méter, és bár azt hihetnénk, bizonyára több fa összenövéséből jött létre, a vizsgálatok igazolták, hogy egyetlen fáról van szó, amelynek kora 1200 és 3000 év között lehet.
AZ OKTÓBERI DIGITÁLIS SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, KORÁBBI LAPSZÁMAINKAT PEDIG IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
