Romániában a vallás a mindennapok része. Ez épp úgy tetten érhető a hegyek között, ahol az utak mentén magányos kőkeresztek állnak, és a falvakban is, ahol az otthonok falát vallási képek díszítik. Az országban rengeteg templom van, közülük is a legszebbek a gyönyörű fatemplomok. Képes összeállításunkban Máramaros vallásos arcát mutatjuk meg.
Máramarosi utunk egyik fő célja volt, hogy felkeressük a Mára és az Iza folyók völgyében található híres fatemplomokat, melyeket 1999-ben nyilvánítottak az UNESCO-világörökség részévé. A templomok többsége a 17-18. században épült, legfőbb építőanyaguk a tölgyfa és a fenyő. A templomok ötvözik a kelet- és nyugat-európai fő építészeti stílusokat, alaprajzuk bizánci, formájuk gótikus.
Románia Európa egyik legvallásosabb országa, lakóinak többsége ortodox. A román ortodox egyház autokefál egyház. A keleti ortodox egyházban ez az a státusz, amikor egy egyházi közösség püspöke nem tartozik hierarchikusan egy másik autoritás alá. Az országban rengeteg templom van, 1990 és 2010 között négyezer új templom épült.
A jellegzetes szénaboglyák mellett a máramarosi táj elmaradhatatlan tartozékai az útmenti, magányos keresztek
Máramaros megyében 93 műemlék fatemplom van, melyek közül nyolcat 1999-ben az UNESCO-világörökség részévé nyilvánítottak
Máramarosban a fa a legfontosabb építőanyag. A fafaragás évszázados múltjáról megannyi gyönyörű épület tanúskodik, legyen az egy lakóház vagy egy karcsú tornyú fatemplom. A faragás fő motívumai a csillagok, a nap, a hold és a kötél, melyek ezen a templomajtón is visszaköszönnek
Románia lakóinak 85 %-a ortodox. Máramaros legfontosabb ortodox vallási központja a barcánafalvi kolostor, amit az 1990-es években építettek. Az építkezésben csak helyi mesteremberek vettek részt, és bár új épületekről van szó, azok magukban hordozzák az évszázados hagyományokat. A kolostor szabadon látogatható.
A kilencvenes években itt épült fel Európa akkori legmagasabb faépítménye. A 62 méteres templom azonban később leszorult a második helyre, ugyanis a szintén máramarosi Szaploncán azóta még egy ennél is magasabbat építettek.
A Világörökség részét képező fatemplomokat nem mindig egyszerű megtalálni, de a barátságos helyiek a nyelvi akadályok ellenére is szívesen eligazítják a külföldi turistát. A templomokat kívülről szabadon meg lehet nézni, az ajtók azonban csak egyeztetés után, vezető kíséretében nyílnak meg.
A fatemplomok építésének hagyománya hosszú-hosszú évszázadokra vezethető vissza, de tekintve az építőanyag sajátosságait és a viharos történelmet, a legidősebb templomokból csak kevés maradt épen a 17. századra. Az utolsó, 1717-es tatár betörés után sok új templom épült, melyek közül számos máig megmaradt.
A fatemplomok kívülről gyönyörűek, de bent is tartogatnak látnivalókat. Ezek az évszázados falfestmények a barcánfalvi templom falait díszítik.
A kis Barcánfalvának nemcsak ortodox kolostora, de az UNESCO-világörökség részének nyilvánított fatemploma is van. A falu feletti dombon álló templomot nem könnyű megtalálni. A világörökségi cím láthatóan hozott némi anyagi támogatást, ugyanis a templom mellett, a bejáratnál egy új mosdót építettek. Ez azonban zárva van, a templom pedig meglehetősen magára hagyottan kémleli a környező hegyeket.
A szaploncai Vidám temető szokatlan fejfáiról lett híres. Az első ezek közül még a 30-as években készült, ma már közel 800 hasonló nyughely van itt. A naív festmények és a kis, olykor ironikus sírversek az elhunyt életét, jellemét vagy épp halálának körülményeit idézik meg.
Máramarosi utunkról hosszabb beszámolót olvashattok a Turista Magazin novemberi számában.
Kapcsolódó cikkek:
Máramarosszigettől a szaploncai Vidám temetőig
Az ásító templomtól az égigérő toronyig
Gyergyószentmiklós, Erdély outdoor-fővárosa
