Az elmúlt napokban két olyan eset is történt, amely felborzolta a kedélyeket. Az ország két pontján is fákat vágtak ki, május elején, a fészkelési időszak kellős közepén, amikor a növények és az állatok életük legaktívabb időszakát élik. Miért történnek újra és újra hasonló esetek?
Budapest 2. kerületében a Margit körút egyik telkén május első napjaiban vágtak ki fákat. A területen irodaház épül. A fakivágás magánterületen történt, de ez, ebben az esetben is engedélyhez kötött. Néhány nappal később a Balatonnál történt hasonló eset. Keszthely és Fenékpuszta között, a balatoni kerékpárút egyik legvadregényesebb szakaszán vágtak ki fákat. A 24. hu megkereste a kerékpárutat kezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt-t, akiktől megtudták, hogy a szakembereik korábban az élet- és balesetveszélyes fák ütemezett kivágásáról döntöttek, és a fakivágások a közlekedők biztonsága érdekében történnek. A munkákat azonban nem ők, hanem az érintett területek tulajdonosai által megbízott külső vállalkozók végzik.
Ez a két eset sajnos nem egyedi. Én pont egy éve Budapest egy másik részén találkoztam hasonlóan érthetetlen fakivágással. Ott is egy építkezés miatt tisztították ki a terepet. Májusban, mintha másnap már kezdődne is az építkezés. Épület azonban azóta sem áll a telken, állítólag menetközben kiderült, a pincékkel behálózott környék instabil talajtani adottságai miatt nem kaptak engedélyt. Most se épület, se fák.
Az, hogy tavasszal, nyáron az ember nem vág fát, nem irt ki cserjéseket, alapvető kellene, hogy legyen.
Hisz a fákon fészkek, odúk vannak, bennük fiókák, a fákon virágok, termések nőnek, élettel teli minden. Érthetetlen, hogy mindez nem érdekli azokat, akik kitalálják, eldöntik, elrendelik, hogy ezeket fákat márpedig most kell kivágni. Nyilván vannak olyan esetek, amikor egy vihar miatt egyik napról a másikra válik balesetveszélyessé egy fa, de a tavaszi, nyári fakivágások többségénél nem erről van szó.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az évnek ebben a szakában mindig felhívja a figyelmet arra, hogy a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fakivágások és cserjeirtások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek. A gyakorlat, amely sajnos még mindig általános, védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és halálát okozza, ráadásul a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti. Fontos lenne, hogy végre magától értetődő legyen, hogy ha indokolt a fák és bokrok kivágása, azt a nyugalmi időszakra, vagyis az őszi és téli hónapokra időzítsék.
Ma már nálunk is egyre több településen kötik engedélyhez a magánterületen történő fakivágást is, ennek értelmében a bizonyos törzsátmérőnél nagyobb fák kivágása csak az önkormányzat engedélyével lehetséges. Bécsben ennél is tovább mentek, a kivágáshoz nemcsak engedély kell, de a kivágott fát pótolni is kell.
Egy idősebb, kétméteres törzsű fáért cserébe 11 csemetét kell ültetni, ez alól csak egy komoly megváltási összeg kifizetésével lehet kibújni.
Azt is megszabják, hogy az új fákat a kivágott egyed 300 méteres körzetében, vagy ha erre nincs lehetőség, legalább ugyanabban a kerületben kell elültetni.
Sok helyen hiába a tiltó hatósági rendelkezés, az nem jelent visszatartó erőt, hisz nagyon jól tudja mindenki, nem állhat minden fa mellé egy őrző. Viszont mindenütt ott lehet egy fákért aggódó szomszéd, egy járókelő, aki nem tudja és nem akarja figyelmen kívül hagyni, ha tavasszal vagy nyáron fakivágást lát valahol. Épp ezért, ha ilyesmit tapasztalunk, ne legyünk közömbösek, tegyük meg, amit megtehetünk. Készítsünk bizonyító erejű fotókat, néhány sorban írjuk le, hol, mikor történt az eset, és küldjük el azt az illetékes hatóságnak, és értesítsük az illetékes nemzetipark-igazgatóságot. További hasznos információk az MME oldalán.
