Egy panorámákkal teli és izgalmas tematikájú pecsétgyűjtögetős kirándulás, ami még egy ismerős vidéken is bőven tud újat mutatni.
Akiket a természetjárás már igazán megfertőzött, idővel egy túramozgalomba is belevágnak, és elkezdik gyűjtögetni a kilométereket meg a teljesítésért járó jelvényeket. A túramozgalom szó hallatán sok embernek egy kötött útvonal, egy igazolófüzet és a pecsételés jut eszébe, de a kötöttségeket kevésbé kedvelő természetjárók is találnak olyan tematikát, ahol nem az útvonal, hanem az úti cél a lényeg.
Ilyen például a Pilisi kilátások nevű túramozgalom is, amelynek keretei között mi magunk választhatjuk meg, mely utakon szeretnék elérni az igazolófüzetben szereplő tizenkét kilátópontot. A lényeg, hogy felkapaszkodjunk a Pilis hegyeire, pecsételjünk, és élvezzük a páratlan panorámákat. Mi is felkerestük ezeket a helyeket, hogy megcsodáljuk a Pilis ismert és kevésbé ismert természetes és épített kilátópontjait, illetve hogy meggyőződjünk arról, hogy ez a hegység még mindig tartogat újabb és újabb élményeket. Mindenek előtt beszereztük a túra igazolófüzetét, elővettük a térképet és a pecsétpárnát, majd nekivágtunk a Pilis helyenként szelíden hullámzó, máshol meredek sziklákkal csipkézett bérceinek.
„Jenga-torony”
Kilátós felfedezőutunkat a Piliscsaba feletti, 447 méteres Nagy-Kopasz-heggyel kezdtük, amelynek jellegzetes kilátótornyát két kilométeres sétával érhetjük el a településről, de az Országos Kéktúráról is érdemes ide egy 1 kilométeres kitérőt tenni. A Dévényi Antal erdészről elnevezett fatoronyból 2015 óta élvezhetik a turisták a 360 fokos panorámát, többek között rálátva a környéket uraló és a hegység nevét adó Pilisre is. Az egyedi kilátó alatt padokkal és asztalokkal kialakított pihenőhely teszi kényelmessé a piknikezést, és kijelölt tűzrakóhelyet is találunk itt.
Vörös-hegy
Szintén Piliscsaba közelében találjuk a Vörös-hegynek nevezett dombot, ahol ugyancsak begyűjthetünk egy pecsétet. Itt közel sem vár ránk olyan panoráma, mint a Dévényi Antal-kilátónál. Sőt, a fák és a bokrok igen erőteljesen azon munkálkodnak, hogy azt a kevés kilátást is kitakarják, amely esetleg déli irányban nyílna. A Pilisi kilátások túramozgalom szervezői (Piliscsabai Természetjáró Egyesület) talán nem is a csekély kilátásért hoztak fel ide minket, hanem a Gyula-pihenő miatt, amely nemcsak nevében, hanem egy kopjafával is őrzi Zoltay Gyula emlékét. A Vörös-hegyet a Piliscsaba és Pilisvörösvár közötti piros turistajelzésen érhetjük el – alig 30 perces sétával – a 10-es út mentén található Kopár csárdától. Útközben többször is van lehetőségünk panorámázni, így lehet, hogy a hegytetőre vezető ösvény több élményt tartogat, mint maga a csúcs.
Nagy-Kevély
A Pilis legdélebbre található hegyvonulata a Kevély, amely fehér mészkősziklás koronájával magasodik Pilisborosjenő és a környék fölé. Ez a magaslat nemcsak a főváros közelségének köszönheti a népszerűségét, hanem a meredek sziklaszirtekről déli és nyugati irányban elénk táruló pompás kilátásoknak is. Terepasztalként terül el alattunk Üröm, Solymár, Pilisszentiván és Pilisvörösvár és az „egri vár” romegyüttese, amelyet még az 1960-as évek második felében forgatott, Egri csillagok című filmhez építettek fel. A Kevély sziklapárkányos kilátópontjain – merthogy több is van belőlük – kiválóan lehet relaxálni, piknikezni, avagy egy nyári éjszakán a települések és a csillagok fényeiben gyönyörködni. A pecsételődobozt a Nagy-Kevély csúcsáról lefelé, a Kevély-nyereg felé tartva, egy tisztáson álló fára erősítve találjuk.
Oszoly-csúcs
Csobánka büszkesége, a sziklamászók gyakorlóhelye és egyben a kirándulók egyik kedvenc hegye az Oszoly. A településre szinte rászakadó, messziről is virító, sziklás hegycsúcs alig 328 méter magas, tömbje mégis tekintélyt parancsoló. Tetején csúcsdíszként áll a kettős kereszt, ahonnan főként északi irányban, a Pilis felé nyílik páratlan kilátás. A leggyorsabban és a legmeredekebb úton Csobánkáról kapaszkodhatunk fel a csúcsra, ahol a kereszt közvetlen közelében találjuk az igazolópecsétet.
Hosszú-hegy
Az Oszolytól légvonalban 4 km-re fekvő Hosszú-hegyre is érdemes ellátogatni a kilátásért. A hegygerincen végigfutó, ligetes gyertyános-tölgyesben haladó zöld turistaútról a sűrű növényzetet helyenként megtörő „ablakokon” át tárul elénk a kilátás. Szerencsére ott, ahol a pecsétet találjuk, a kilátást is kényelmesen, akár a fűben heverve is élvezhetjük. A Hosszú-hegy lejtőgyepjein olyan növényeket is találhatunk, mint a sápadt kosbor, a tavaszi hérics, a tarka nőszirom, a selymes peremizs, a pusztai meténg és a magyar repcsény. Természetesen ezek védett növények, ezért itt fokozottan vigyázzunk, amikor ledőlünk egy kis pihenőre.
Basina
Piliscsév fölött magasodik a Basina hegy, amelynek nevét bizonyára a 18. században a környékre telepített szlovák családok adták. Néhány éve még csak jelzetlen ösvényen lehetett ide felkapaszkodni, de mára már a piros háromszög jelzést követve juthatunk fel a fehérlő sziklák tetejére. A láblógatós kilátás mellett – amely nyugati irányban tárja elénk a tájat – itt találjuk a 100 méternél is hosszabb Csévi-barlangot is, amely jelentős denevérpopulációnak ad otthont. Óvatosan lépkedjünk a Basina csúszós mészkövein, mert bár a hegy csupán 378 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, innen is nagyot lehet esni.
Kémény-szikla
Klastrompuszta neve a legtöbb pilisi kiránduló számára ismerősen cseng. Azonkívül, hogy az Országos Kéktúra is erre halad – és még a bélyegzőjét is itt találjuk –, itt épült fel a 13. század közepén hazánk egyetlen magyar alapítású szerzetesrendjének, a pálosoknak az első kolostora, amelynek romja kedvelt úti célja a turistáknak. Északi irányban a romoktól is kiválóan látszik a zöld lombokból előtörő, fehér kéményre emlékeztető sziklatorony. Klastrompusztától erre a természetes kilátópontra nem túl hosszú, de kissé meredek emelkedővel, a zöld kereszt, majd a zöld háromszög jelzést követve kapaszkodhatunk fel. A függőleges sziklákról valóban madártávlatból csodálhatjuk meg a környéket, tehát mindenképpen érdemes ellátogatni ide..
Fekete-hegy
Igazi kuriózum a kilátásos túránk fekete-hegyi állomása. A hegytetőn található impozáns és rendben tartott „Sasfészek” turistaház terasza akár kilátónak is elmegy. Igaz, manapság innen csak észak felé van mód a kitekintésre – mert a fák már megnőttek –, de a ház egykori építői bizonyosan szem előtt tartották a kilátóponti funkciót is. A jól felszerelt építmény már az 1930-as évek óta szolgálja a turistákat, azóta viszont több renoválást is megért. Jelenlegi kiváló állapotát a 2014-es felújításnak köszönheti. A pecsétet a ház melletti pihenőnél, az információs táblára van erősítve.
Fekete-kő
A Pilis és a Visegrádi-hegység határán fekvő Pilisszentlélek fölé magasodik a Fekete-kő, amelyet a szlovák ajkú helyiek csak Hrebenynek neveznek. Innen is fehérlő mészkövekről tekinthetünk a hegység belseje felé, de körpanorámára azért ne számítsunk. A hangulatos és vadregényes kilátópontot a Két-bükkfa-nyeregtől a zöld kereszt és a zöld háromszög jelzésen érhetjük el, vagy a Pilis-nyeregtől a zöld háromszögön.
Kétágú-hegy
A hegység nyugati szélén, Kesztölc felett találjuk a túramozgalomban is szereplő kilátópontunkat. Az 504 méteres magaslatról többek között rálátni Dorogra, a környék külszíni fejtéseire, valamint a szemközti Gerecse vonulataira is. Mára a bányák már bezártak, de a tájon ejtett sebek még sokáig fognak emlékeztetni a környék egykori fő bevételforrására. Ezeket a tájsebeket a Kétágú-hegyről még jobban megfigyelhetjük, de ezt leszámítva ez is egy olyan hely, ahol az embernek kedve van kifeküdni, pihenni, napozni vagy piknikezni. A Kétágú-hegyre legegyszerűbben Kesztölc felől a kék, majd a zöld jelzésen mintegy 2,5 km-t megtéve juthatunk fel.
Pilis
A hegység névadója és legmagasabb pontja a 756 méteres Pilis. Ez a hegy több évtizedig a turisták elől elzárt, honvédségi terület volt. Mára azonban nemcsak jelzett turistaút vezet a csúcsra, hanem modern kilátó is áll a tetején, amelyet a pálos rend alapítójáról, Boldog Özsébről neveztek el. A kilátó egy régi geodéziai mérőtorony átépítésének köszönhetően jött létre, amelynek 13 méteres látogatószintjéről 360 fokban lehet élvezni a lenyűgöző kilátást. Dobogókő innen mintha csak egy karnyújtásnyira lenne, de a Budai-hegyek sem tűnnek messzinek. A Pilis csúcsa az egykori katonai bázis romos betonfedezékeivel együtt is fokozottan védett természeti terület, ezért ne térjünk le a kijelölt turistaútról. A kilátóhoz közeli romokra – azonfelül, hogy tilos – a testi épségünk érdekében se másszunk fel. A kilátóhoz közel, alig egy kilométerre egy másik pecsétet is begyűjthetünk. A Pilis-tető oldalában futó, hangulatos zöld útnak is van egy természetes kilátópontja, ahonnan szintén nyugat felé tekinthetünk ki a lombok közül a Pilis szelíden hullámzó dombjaira, illetve távolabbi tájakra is.
Nincsen más dolgunk, csak be kell szereznünk a Piliscsabai Természetjáró Egyesülettől – személyesen vagy postai úton – a Pilisi kilátások igazolófüzetét, és már indulhat is a panorámákkal teli pecsétgyűjtögetés. A túramozgalom nincs időhöz vagy kijelölt útvonalhoz kötve, így akkor és úgy teljesítjük, amikor és ahogy az nekünk kényelmes. Csak rajtunk múlik, hány kilométer megtételével és mennyi élmény begyűjtésével fedezzük fel a Pilist, amely természeti és épített látnivalókat egyaránt bőven tartogat.
Egyvalamit viszont ne felejtsünk otthon, mielőtt útnak indulunk, mégpedig a pecsétpárnát. Igen bosszantó ugyanis, ha a csúcson állva derül ki, hogy nálunk van a füzet, megtaláltuk a kihelyezett pecsétet, csak éppen lenyomatot nem tudunk készíteni. Ilyenkor fotóval is igazolhatjuk ottjártunkat, de valljuk meg, egy vérbeli természetjárót csillapíthatatlan hiányérzet gyötör, ha az igazolófüzetében egy üres négyzet éktelenkedik.
A cikk megjelent a 2018-as Turista Magazin februári számában.
