Egy sokak által ismert kirándulóhely, amely a kliséin túl is bőven tartogat még látnivalót és érdekességeket, csak tudnunk kell, merre induljunk és mire érdemes odafigyelnünk.
A Pilis hegység legdélebbi vonulata a Kis-, a Nagy- és az Ezüst-Kevély egybefüggő tömbje, amely a budapestiek és a környékbeliek kedvelt kiránduló-, illetve szabadidős helye. A könnyen megközelíthető, rengeteg érdekességet tartogató, bámulatos kilátást nyújtó hegygerinc és környezete a kisgyerekes családoktól a sportolókon át mindenkinek kiváló lehetőséget nyújt a kikapcsolódáshoz vagy a futáshoz, bringázáshoz. Ki ne ismerné a hegyek lábánál álló „egri várat”, amely az Egri Csillagok című film díszletéül szolgált, vagy a látványos Teve-sziklát, amely valóban egy dromedárra emlékeztet, továbbá a Nagy-Kevély sziklás és lenyűgöző panorámáját. Viszont ezeken túl is bőven van még mit felfedezni az alig pár négyzetkilométeres területen, akár történelmi, akár geológiai különlegességekről van szó.
A Teve-sziklánál
Bármelyik irányból is kapaszkodunk fel a kb. 5 km-es, észak-déli lefutású hegyvonulatra, látványos sziklaképződményekre, hatalmas barlangokra vagy épp a hegy változatos kőzetét elénk táró kőfejtőkre és sziklaüregekre bukkanhatunk. Indulhatunk Csobánkáról vagy Pilisborosjenőről, de akár Ürömről és Budakalászról is, előbb-utóbb épített vagy természetes képződményekbe botlunk, amelyek főleg az elmúlt évtizedekben nem csupán a geológia iránt érdeklődők figyelmét keltették fel. Vannak ugyanis, akik ezen a környéken kutatják, illetve vélték megtalálni a krónikákban szereplő Sicambriát, azaz Ősbudát, amely Attila fejedelem és ezzel együtt a későbbi Magyar Királyság - egyesek szerint - elveszett városát jelöli. Ezek az amatőr kutatóktól származó teóriák mindenfajta tudományosságtól mentesen állítják például, hogy a hegy neve az ősi Keve nemzetségből ered, „akikről tudjuk”, hogy magas szintű kőfaragó hírében álltak, amiből egyenesen következik, hogy az Ezüst-Kevély sziklás hegyoldala voltaképpen egy hatalmas, ősi város várfala volt.
Sok helyen falként magasodnak a hatalmas sziklák
Nem sorolnánk fel az összes áltudományos elképzelést a környékkel kapcsolatban, egy dolgot viszont tényként kell kezelnünk. A Budakalászról induló és az Ezüst-Kevély oldalában vezető zöld turistaút mentén van egy hely, amely már a térképeken is Ősbuda romjai vagy Árpád sírja feliratokkal szerepel. Sajnos a laikusok számára ez elég megtévesztő információ, hiszen ezeknek az állításoknak semmilyen tudományos alátámasztása nincs, csupán valakinek az elgondolását tükrözik, amelyet a térképek készítői átvettek és terjesztenek. Az nem baj, ha egy adott területről tudjuk, hogy egyesek mit feltételeznek róla, de talán még fontosabb tisztában lenni azzal, hogy a történészek hangosan kinevetik ezeket a téziseket, a geológusok pedig a fejüket fogják a sok sületlenség kapcsán, ami ebben a témában elhangzik.
Erdei pihenő a felhagyott bányánál
A zöld turistaúton továbbmenve, elhagyva a már említett „Ősbudát”, egy sokkal látványosabb helyre érkezünk. Egy felhagyott kőbánya mellett panorámás pihenőhelyet találunk, ahol keleti irányban kitárul előttünk a tér, benne Pomáz és többek között a Kő-hegy látképe. Az egykori kőbányának a hatalmas sziklafalán található egy, a különleges ásványai után Kristály-barlangra keresztelt, 31 méter hosszú üreg. A felső triász dachsteini mészkőben létrejött, hévizes eredetű barlangban sok borsókő és kalcitkristály figyelhető meg. Miután lezárt és fokozottan védett barlangról van szó, csak engedéllyel látogatható.
Ennek a kőfejtőnek a falán nyílik a Kristály-barlang
Alig kell viszont pár métert továbbmennünk, hogy szabad szemmel is megcsodáljunk egy másik látványos üreget. Ez a zöld turistaúttól mindössze 20 méterre található Zöld-barlang, amely nevét a felső bejárat oldalfalaira települt mohák miatt kapta. A mindössze 30 méter hosszú, de tágas járat is megkülönböztetetten védett, de ellentétben a Kristály-barlanggal ezt bárki akadálytalanul bejárhatja. Ezzel együtt kerüljünk minden olyan tevékenységet, amely a barlang állapotán rontana. Ne rongáljuk az értékeit, ne bontsuk a falát, ne szemeteljünk!
A Zöld-barlang belülről és kívülről
Ez a barlang régészeti szempontból is jelentős hely. Előkerült itt az őskortól a középkorig bezáróan mindenféle lelet. Ember- és állatcsontok, obszidiánpengék, különböző korokból származó edénytöredékek és fémeszközök maradványai is felszínre kerültek a 2000-es évek elején zajlott régészeti feltárás során. Természeti értékét és fokozottan védett státuszát többek között a benne található cseppkőkérgeinek, cseppkőlefolyásnak, kis méretű függőcseppköveinek, valamint kristályos borsóköveinek és ősmaradványainak köszönheti.
A Szabó József-barlang is egy felhagyott kőfejtőből nyílik
Ha már a barlangoknál tartunk, innen nem is oly messze, az Ezüst-Kevély oldalában találjuk a jelzetlen ösvényeken megközelíthető Szabó József-barlangot, amely a magyar geológusiskola megteremtőjéről lett elkeresztelve. A 152 méter hosszú és 15 méter mély járat (hasonlóan a már említett Kristály-barlanghoz) szintén egy egykori fejtésből, a Tölgyfa-bányából nyílik, ahol 1963-ban munka közben bukkantak rá. A hévizes és hideg vizes folyamatok hatására létrejött járat különlegességét az adja, hogy míg felső része hárshegyi homokkőben, addig az alsó dachsteini mészkőben alakult ki. A látványos, kemencére emlékeztető barlangszáj alig pár méterrel beljebb már annyira összeszűkül, hogy csak kúszva lehet beférni. Bár a vasajtó hiányzik, a veszélyeket rejtő üregbe nem ajánlott a beereszkedés, ráadásul tilos is. Csak engedéllyel rendelkező barlangászoknak van ide bejárásuk.
Már a barlang bejáratánál érezni a hegy belsejéből áramló meleg levegőt
Mindettől függetlenül a kőbánya és a barlang bejáratának felkeresése már önmagában élmény, amit a vadregényes helyszín varázsa, illetve a közvetlen közelében található egykori bányászház beomlott, pinceszerű épületének meglelése adja. Persze, ennek az omlásveszélyes építménynek is csak kívülről ajánlott a megtekintése. A romok semmivel sem nyújtanak többet, ha bemerészkedünk az omladozó boltívek alá.
A hegytető irányában, légvonalban mindössze 500 méterre egy másik, sokkal ismertebb kőkunyhót is találunk, amely anno szintén egy kőfejtőhöz tartozó lakás volt. A hegygerincen vezető piros turistaút közlében, a térképen TTE-kunyhóként feltüntettet kis lakot a 90-es évek elején még lakták. Az eredeti nevén Reuma-kunyhót a Sztilolit Barlangkutató Csoport tagjai hozták rendbe és vigyázták, de napjainkra sajnos a hajléktalanoknak szolgál szállásul. Kár ezért a puritán, kis erdei menedékért. Megrongált, megbontott falait talán még rendbe lehetne hozni, újra lakályossá lehetne tenni, de vajon meddig lenne biztonságban állandó felügyelet nélkül?
A Szabó József-barlanghoz közeli, romos lak
A leromlott állapotú TTE-, avagy Reuma-kunyhó az Ezüst-Kevély csúcsától alig pár méterre
A kunyhótól alig egy kőhajításnyira találjuk a 415 méter magas Ezüst-Kevély feketefenyvesben megbúvó csúcsát, ahonnan már csak alig több mint egy kilométert kell gyalogolnunk a piros turistaúton, hogy felérjünk a Nagy-Kevély páratlan panorámájához. Útközben érdemes szemügyre venni a néhol vörösen, másutt fehéren előbukkanó sziklákat, amelyek egymástól eltérő üledékes kőzetről árulkodnak.
A turistaútról is jól megfigyelhetők a változatos kőzetek
A hegy délnyugati lejtőjén sok helyen megfigyelhetjük a kb. 30 millió évvel ezelőtt lerakódott hárshegyi homokkövet, amely a legkorábbról ismert lelőhelyéről, a budai Hárs-hegyről kapta a nevét. Ezt a kőzetet itt még a 60-as években is bányászták, ennek nyomait számos helyen megfigyelhetjük, a hegy lábánál és a gerincen is. Az Ezüst-Kevély csúcsának közelében már viszont változatosabb kőzeteket fedezhetünk fel. Még mindig homokkövekről beszélünk, de ez már úgynevezett konglomerátum, amelyben különböző színű és méretű kavicsokat találunk. Ezek néhol a 10 cm-t is meghaladják, anyagukat tekintve pedig zömében triász dolomitról és dachsteini mészkövekről beszélhetünk. Érdekesség, hogy déli irányból továbbhaladva a Nagy-Kevélyre, alig pár száz métert megtéve, már csak ilyen fehér és csúszós mészkő bukkan a felszínre.
Kilátás a Nagy-Kevélyről
A Nagy-Kevély panorámája évszaktól és napszaktól függetlenül fenséges. Körpanorámáról nem beszélhetünk, de a látvány így is lenyűgöző nyugati, valamint déli irányba. Innen tökéletesen rálátni az alattunk elterülő Pilisborosjenőre, az „egri várra” és Pilisvörösvárra, valamint Buda egy részére, továbbá a Budai-hegység északi vonulataira. A távolban felfedezhetjük a Pilis-tető és a Nagy-Gete magaslatát, a velünk szemben elterülő horizonton pedig a Gerecse is kivehető.
A Nagy-Kevély igazi kilátása egyébként nem a csúcson, hanem pár méterrel lejjebb, a délnyugati oldalban tárul elénk. A fehér sziklákon, a kényelmes piknikhelyen akár órákra is belefeledkezhetünk a tájba, ahol a kilátás mellett a hegy élővilágát is megfigyelhetjük. Ha elég ideig várunk, biztosan megpillantunk egy közelben vitorlázó ölyvet vagy más ragadozó madarat.
A Pilisi kilátás bélyegzője a Nagy-Kevélyen, pár lépésre a piros turistaúttól
A hegytetőt északi irányban elhagyva is van még módunk gyönyörködni a kilátásban, de a növényzet itt már kevesebbet enged látni a panorámából. Itt találjuk viszont egy fára rögzítve a Pilisi kilátások túramozgalom igazolópecsétjét, ami egy kiváló túraötlet a Pilis felfedezői számára. A 11 helyszint magában foglaló, kilátós tematika nem csupán kitűzővel jutalmazza a teljesítőket. Az összes helyszín felkeresésével a hegység igazi ismerőivé válhatunk, képbe kerülünk a környék természeti kincseivel, történelmi és kulturális értékeivel kapcsolatban.
Pecsételni a piros és a kék turistautak találkozásánál, a Kis- és a Nagy-Kevély között található Kevély-nyeregben is lehet. Itt találjuk ugyanis az Országos Kéktúra egyik igazolópontját, ahol annak idején a Kevély-nyergi menedékház is állt. A házat a 20-as években turisták építették, és sajnos 1992-ben eddig tisztázatlan körülmények között leégett, majd romjait az ezredfordulón eldózerolták. A helyszínen a takaros ház emlékét már csak egy tábla őrzi. Szerencsére a híres és napjainkban is nagy népszerűségnek örvendő ismeretterjesztő sorozat, a Másfélmillió lépés Magyarországon a 70-es évek végén még lefilmezte, és az ide feljáró, a házat gondozó turistákkal el is meséltette a menedékház történetét.
Kevély-nyergi menedékház anno
A Kevély-nyergi-pihenőtől érdemes egy pár száz méteres kitérővel felmenni a Kis-Kevély kilátópontjához, ahonnan elsősorban a Pilis belsejére és Csobánkára lehet kitekinteni. Innen egy jelzetlen ösvényen a település, illetve a Mackó-barlang felé ereszkedve még az Oszolyra is ráláthatunk, de ez az út elég meredek és helyenként szűk ösvényen vezet, ezért érdemes inkább a kilátóponttól visszamenni a nyeregbe, ahonnan a sárga turistaúton a barlangot, valamint Csobánkát is kényelmesen elérhetjük.
Kilátás a Kis-Kevély oldalából
A Kis-Kevély meredek északi oldalában találjuk a látványos Mackó-barlang bejáratát, amely leginkább a hegy ásító szájára emlékeztet. Padot és asztalt, továbbá információs táblát is találunk, ami akár hosszabb megállóra is invitálhatja a kirándulókat, akik főleg a nyári kánikulában szeretnek itt huzamosabb időt eltölteni. A mindössze 11 méter hosszú és 5 méter magas barlang az itt talált medvecsontok után kapta a nevét, de a régészek más élőlények maradványait is feltárták, mint az ősló, a gyapjas mamut, a barlangi hiéna, az ősbölény, a havasi nyúl vagy például a zerge.
Mackó-barlang
Az üreg bizonyosan jó menedékül szolgált az ősember számára is. Ezt bizonyítja az itt talált 145 darab kovaeszköz. A későbbi korok embere hol remeteként, hol kincskutatóként bukkant fel a barlangban, manapság pedig turistaként. Minden évszakban érdemes ide ellátogatni, ami leginkább a gyerekeknek nagy kaland, de nyáron a hűsítő klímája, télen pedig a látványos jégcsapok miatt a felnőttek is élvezhetik egyediségét és szépségét.
A környék sűrű turistaút-hálózatának köszönhetően több irányból is nekivághatunk a Kevélyek felfedezésének. Rövidebb távokhoz érdemes Pilisborosjenőt, Csobánkát vagy Ürömöt kiindulópontnak választani, de Pomáz, illetve Budakalász felől sincs túl messze az élményeket tartogató hegyvonulat. A cikkben felsorolt helyszínek közül többet nem találunk meg a turistatérképeken, ezért érdemes GPS-szel tájékozódnunk, ami főleg a jelzetlen ösvényeknél lehet nagy hasznunkra.
Túratipp a Kevélyek felfedezéséhez. Az útvonalat innen töltheted le!
Kapcsolódó cikkek:
A TEVE, A MACKÓ ÉS A NAGY-KEVÉLY A PILISBEN
SOKAT LÁTOTT ŐRHEGYEK A PILIS SZÉLÉN
ÉLMÉNYTÚRA A CSÉVI-SZIRTEK KÖRÜL
