A Bakony nyugati határában, a Kisalföld déli részén egy magányos tűzhányó szembeötlő kúpja emelkedik ki a síkból, melynek leghíresebb értékét a kiváló nedűt adó szőlőszoknyája adja, de tetején is páratlan kuriózumra lelünk. Itt áll ugyanis hazánk egyik leglátványosabb panorámás várromja, a Somlóvár, amit a közelmúltban részlegesen fel is újítottak.
A hírneves bortermő Somló északi oldalán, a hegy meredek peremének elkülönülő bazaltkúpján, sűrű erdőben meredeznek az ég felé a pompás vár romjai. Három oldalról panoráma és meredek sziklafalak övezik. Csak dél felől lehet megközelíteni, innen azonban anno széles szárazárok, mögötte pedig lőréses falak védték. Mai meghódítóinak csupán a várhoz felvezető kaptatóval kell megbirkózniuk, amit Doba felől a legegyszerűbb megkezdeni. A település határából kevesebb mint 2 kilométert és 185 méter szintemelkedést megtéve érünk fel a nem mindennapi látvány nyújtó várromhoz, ami ingyenesen látogatható.
A Somló borait sokan ismerik, de a hegy északi oldalán álló váráról már kevesebben tudnak
Romantikus romok és mesés kilátás
Aki dél felől tekint a Somló festői tömbjére, annak rejtve marad a hegynyereg erdős északi szirtjén álló pompás erősség, de az észak irányból érkezőket már messziről csalogatják az évszázadok által megtépázott falak. Közelebbről még izgalmasabb a látvány, ahogy az erdő felől érkezve egyszer csak kinyílik előttünk a fák lombozata, és megpillantjuk a közelmúltban felújított erősség roppant falait. Belépve a várkapun – amihez hajdanán felvonóhíd is tartozott – az élmény tovább fokozódik. Elsősorban nem az újonnan létrehozott részletek, hanem maguk az ódon falak nyűgözik le az embert, minden más csak ráadás.
A vár lentről és fentről egyaránt megkapó látványt nyújt
Somló várának egy emeletnyi magasságban megmaradt, lenyűgöző romjai egykori gazdag építészeti kialakításáról tanúskodnak. A vár közepén, egyben a sziklakúp legmagasabb részén a téglalap alaprajzú belső udvar három oldalán álltak a kétemeletes lakószárnyak. Az udvar alatt boltozott ciszterna van. A palotaszárnyak falaiban 15. századi gótikus ajtók és ablakok, reneszánsz kandallók töredékei láthatók. A belső várat, külső, támpilléres falakkal határolt falszoros veszi körül. A falszoros bejárat felőli része széles előudvarrá tágul, amelybe a külső kapu mögé emeletes gazdasági épületet emeltek, felső szintjén lakóhelyiségekkel. A vár mögött, az észak felé kiugró szakadékos sziklacsúcson nagy méretű, a vártól független torony állt, de ennek már csak alapjai látszanak.
Ahogy bejárjuk zegzugait és újonnan rekonstruált részleteit, egy jelentős méretű erődítmény kezd kibontakozni előttünk. A megkapó látványt három oldalról csodálatos panoráma övezi, déli irányból az erdő csendje szegélyezi.
A vár keletkezési idejét a tatárjárás utánra teszik, de írásos emlék csak 1352-ben említi először. Sok gazdája volt – többek között Kinizsi Pál is, de virágkorát 1495-től, Bakócz Tamás érsek tulajdonlása alatt élte, aki a várat olasz reneszánsz várkastéllyá építtette át. Egyházi rangjához híven a várban kápolnát is létesített, amiből addig hiánya volt az építménynek. Bakócz az ország leggazdagabb főpapja lévén hadi ellátását és korszerű védelmét is fejlesztette a várnak: ebben az időben két nagy ágyú, több ismeretlen számú kis ágyú, két seregbontó löveg védte falait.
A roppant falak és a panoráma együttesen teszik felejthetetlenné a Somló erősségét
Somlóvár a mohácsi vész után is állta a sarat az átvonuló török csapatokkal szemben. Egy feljegyzés szerint a várvédők 1543-ban a hegylábnál tanyázó 3000 törökre csaptak le, akiket levágtak, maradékukat pedig szétkergették. Ekkoriban Somló az egész térség legerősebb magyar kézen lévő várává lépett elő. Az erődítmény később is gyakran cserélt gazdát, mígnem a Rákóczi-szabadságharc után elhagyták, köveit széthordták. Utoljára 1707-ben hozatta rendbe Bottyán generális, aki 1705 és 1709 között a dunántúli kuruc sereg éléstárát és lőszerraktárát rendezte be Somló várába. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a vár katonai jelentősége megszűnt, feltehetőleg császári parancsra fel is gyújtották. 1731-ben akkori tulajdonosa, Kéry Ádám a kamanduli szerzeteseknek adta át az épületet, hogy ott építsék fel remeteségüket, de végül a tervből pénzhiány miatt semmi sem lett, a kamanduliak kolostorukat végül a Komárom megyei Majkon építették fel.
A panoráma az erősség északi falairól a legmegkapóbb. A várból – és az alatta húzódó sziklateraszról is – tökéletesen rálátunk a Kisalföld végtelennek ható síkjára, illetve a tőlünk keletre fekvő Bakony vonalaira. Nyugat felé tekintve a Ság hegy sziluettje, a távolban pedig az Alpok tömege tűnik fel.
A felújítás
A 2021-22-ben lezajlott felújítás során az elsődleges feladat az állagmegóvás volt, hiszen sok helyen már balesetveszélyessé váltak a falak. Ezen felül a délnyugati „kaszárnya” szárny falait kiegészítették, az épületszárnyat pedig félnyeregtetővel fedték le, így védve az egykori falfelületeket, és biztosítva az egész évben látogatható bemutatóteret.
Az újonnan kialakított terek is tartogatnak látnivalót
A helyiségek közötti válaszfalakat és ajtókat restaurálták, a hajdani sütőházat, a belső udvar egykori bejáratát a lépcsővel és a híddal pedig helyreállították. A felső, stabilizált és visszaépített lőrésekhez visszaépítették a galériát, azaz más néven a gyilokjárót, ahonnan a szűk nyílásokhoz könnyen hozzáfértek a várvédők. A magasföldszinten kialakított régészeti bemutatótér az elmúlt időszak feltárásainak eredményeibe enged betekintést.
A hegykúp többi csodája
A meseszép várrommal bíró Somló az ország legkisebb és egyben egyik legkiválóbb borvidéke, ami már önmagában elegendő ok a felkeresésére. A szigetszerűen kiemelkedő hegykúpnak hangulatos borospincéi és szemet gyönyörködtető szőlősei mellett különleges bazaltformáit, változatos növényvilágát, panorámás kilátóját is érdemes megismerni. Ha mindezeket látni szeretnénk, legalább egy egynapos kirándulással tervezzünk, mert a hegy kis mérete ellenére rengeteg élményt tartogat.
A cikk először 2022 szeptemberében jelent meg.
