A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen kutatója közel 11 év alatt csaknem 2 ezer faegyedet vizsgált meg, hogy feltérképezze hazánk faóriásait. A felmérés eredményei szerint a vizsgált egyedek több mint fele jó vagy kitűnő állapotban volt, viszont a fák mintegy 6 százaléka elpusztult.
Az idős fák már önmagukban is jelentős természeti értéket képviselnek, de azért is nagyon fontosak, mert számos élőlény számára jelentenek élőhelyet, ezért megóvásuk kiemelt feladat. Takács Márton, a MATE kutatója terepi kutatásain több mint 45 ezer kilométert tett meg annak érdekében, hogy feltérképezze ezeket a természeti kincseket.
Az idős és nagyméretű fák az ország természeti örökségének olyan pótolhatatlan, s ezért felbecsülhetetlen elemei, amelyek számbavétele és aktív védelme alapvető feladatunk
- hangsúlyozza a közleményben a kutató.
A legtöbb egyed a kora vagy a mérete miatt érdemel védelmet, de vannak olyan fajok is Magyarországon, amelyek legnagyobb példányaira ritkaságuk miatt kell kitüntetett figyelmet fordítani. Vannak olyanok idős fák is, amelyeket különösen szép formájuk, esetleg a normálistól eltérő fejlődésük vagy történelmi, népi vonatkozásuk emel a természeti ritkaságok sorába.
A kutató által vizsgált egyedek 72 fajhoz tartoznak. A legtöbb (400) faegyed közönséges bükk és kocsányos tölgy (379) volt. A fákat érintő fertőzések tekintetében a leggyakrabban előforduló gombás megbetegedés a taplófertőzés volt, és az is kiderült, hogy a tapló a közönséges bükköt károsítja a legjobban.
Az összegzés szerint a vizsgált egyedek 52,35 százaléka jó vagy kitűnő állapotban volt, ezzel szemben a fák mintegy 6 százaléka elpusztult.
A fák egészségi állapotáról megállapította, hogy bizonyos fajok, például a nyárfák legnagyobb képviselői általában rossz állapotban vannak. „Sajnos azoknak a fajoknak, amelyeknek több károsítóval kell felvenni a küzdelmet - mint például a bükk egyedei -, ott még lehangolóbb a kép” - mutat rá a szakértő.
Takács Márton szerint a dokumentálás döntő jelentőségű. "Az elmúlt egy-két évtizedben olyan óriásokat vesztettünk el, mint a szentgyörgyvári szelídgesztenye, a zsennyei kocsányos tölgy, a rák-tanyai hegyi szil vagy éppen a balatonhenyei bükk" - hívja fel a figyelmet a szakértő, aki bízik abban, hogy az analízis során kapott adatok - az egyes adatbázisok frissítése, kibővítése nyomán - hozzájárulhatnak e ritka természeti értékeket képviselő növények védelméhez, tovább éléséhez.
