Aki szereti a nyugodt helyeket és a magára hagyott épületek melankolikus romantikáját, annak a pusztaszikszói Szent Vendel-kápolna Füzesabony határában az egyik kedvence lesz.
Csípős, amolyan fázós ujjú, szeles reggel volt. A fagyos föld ropogott-kopogott a lépteink alatt. A dűlőút nyílegyenesen vezetett a szántók közepén álló magányos kápolnához. A felszántott földek barna-fekete egyhangúságát szinte meseszerűen törte meg.
Pusztaszikszó Füzesabony településrésze, korábban az egri érsekség majorsága volt
A távolban az építmény vakolatlan kőfala és apró tornya a nap sugaraiban sütkérezett. Csapadéktól duzzadó, sötétszürke hasú fellegek kúsztak alacsonyan, közöttük az ég mélykéken szikrázott, azzal a kristályos kékséggel, amilyennel csak bizonyos tél végi napokon borítja be a pusztai földeket.
A kápolnát Barkóczy Ferenc püspök építette a középkori alapok felhasználásával
A Füzesabony határában található kápolna már évtizedek óta elhagyatott. Belseje teljesen üres, falai kopottak, padlója föld, ajtaja nincs, csak a szél jár benne. A földön egyszerű fakereszt, körülötte néhány gyertyacsonk és mécses utal arra, hogy valakik járnak ide emlékezni. Az épület pusztulásnak indult, romos, de mégsem nyomasztó.
A műemléki védettségű épület berendezései, oltárképei 1945 után elpusztultak, lassan tégláiba ízesült a zord idő
Sajátos történelmi múltra tekint vissza. Egy 1810-es forrás szerint a kápolnát Barkóczy Ferenc egri püspök építette Szent Vendel, a pásztorok védőszentjének tiszteletére, feltehetőleg a 18. század közepén. Az épületet egy középkori templom alapjaira emelték, és köveit is felhasználták az új isten háza építésénél.
Az egyhajós, keletelt kápolna hajója dongaboltozatú, szentélye félkupolával fedett
A keletre néző szentélyt félkupolával fedett, ívelt, félköríves falmélyedésben hozták létre. A főhajó északi és déli oldalán egy-egy mellékteret alakítottak ki, melyekben balra a sekrestye, jobbra pedig az oratórium kaphatott helyet.
A kápolna az egykori érseki szikszópusztai majorsághoz tartozott. Az 1744-es összeírás megemlíti, hogy akkoriban állt itt majorház, magtár, pince, kocsma, tehenészet 30 tehénnek, pálinkafőző, fácános, méhészet, valamint egy kis kápolna tornyocskával és haranggal. 1806-ban a hívek segítségével restaurálás alá kerül. A 19. század folyamán a kápolna leégett, 1844-ben a püspökség megbízásából Dudás József egri kőművesmester állította helyre.
A főhomlokzaton, a bejárat felett felújított címer látható
A kápolna egyhajós, íves szentélyzáródású, kontyolt nyeregtetős épület, melynek főbejárata fölött, a boltíves főpárkány alatt felújított Barkóczy-címer található. Egyes források szerint. Ám többek között Füzesabony város 2017-es településképi arculati kézikönyve és a Műemlékem.hu oldal a címert az Erdődy családnak tulajdonítja. Az internet bugyraiban kutatva annyit sikerült megállapítanom – bár bevallom, a heraldikában nem igazán vagyok jártas –, hogy a kép alapján a címer inkább Barkóczy Ferenc egri püspök címeréhez hasonlít. Az egyébként továbbra sem tiszta, hogy a Barkóczyak, vagy az Erdődyek címere díszlik a pusztaszikszói Szent Vendel-kápolna bejárati homlokzatán, ezért ha valakinek van biztos infója, kérem, írja meg!
A főhajó északi és déli oldalán egy-egy melléktér kapott helyet, melyekben balra a sekrestye lehetett
Utoljára 1995-ben végeztek az építményen állagmegóvó munkákat, ekkor kapott palatetőt. Azóta folyamatosan pusztul, immáron negyed évszázada áll magára hagyatottan a pusztában. És csendes magányában várja, hogy felújítsák, amire a közeljövőben nagy esélye lehet. A műemléki épület külső felújítására ugyanis 15 millió forintot nyert el a helyi egyházközség. A munkálatok hamarosan megkezdődhetnek. Az épület homlokzatának rendbe tételén túl a tervek között szerepel a kápolna megközelíthetőségének megfelelő kialakítása is.
Az épület tetőgerincén, a bejárat fölött zsindelyborítású kis huszártorony emelkedik
A 33-as és a 3-as főút csomópontjánál található. Füzesabony határában a körforgalom után lehet lemenni a kápolnához, egészen pontosan a 3-as számú főúttól, a MOL benzinkúttól lehajtva vezet be egy földút, ahonnan gyalogolni kell kb. 400-500 métert a szántóföldek mellett. Illetve autóval is lehetséges a megközelítés, de az odavezető földút rossz minősége miatt, illetve esős időszak után, nem igazán érdemes.
