Mostantól biztonságos és rendezett környezet várja azokat, aki őskori időutazást szeretnének tenni Madaras környékén.
A helyszín nemcsak országos jelentőségű védett természeti terület, valójában Nyugat- és Közép-Európában is kiemelkedően értékesnek számít, a katymári szelvénnyel együtt. A Madarasi Téglavető területén a jégkorszak végén világszinten is az egyik legvastagabb, mintegy 11 méter magas löszös rétegsor alakult ki. Ebből a löszfalból előkerültek zsákmányállatok csontjai és pattintott kőeszközök, de gyapjas orrszarvú, ősbölény, gyapjas mamut és jávorszarvas maradványai is. A nemzetközi szinten is jelentős földtani képződmény lehetőséget ad a 28-14 ezer évvel ezelőtti időszak egykori környezeti változásainak rekonstrukciójára.
2021 őszén a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Madaras Község Önkormányzata együttműködve Dr. Kacsaláné Dr. Mátrai Zsófia és Mátrai József tulajdonosokkal, karbantartási munkákat végzett a területen – számol be róla a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, ezért mostantól biztonságos és rendezett környezet várja az érdeklődőket. A képződmény egész évben szabadon látogatható.
A Madarasi Téglavető 40 ezer évvel ezelőtt alakult ki. Hozzá hasonló löszképződmények a Bácskai-síkságon, a Vajdaságban, Sükösd, Császártöltés és Szeged környékén jöttek létre. Ami a jelentőségét adja, az a vastagsága. „…a szelvény közvetlenül, időbeli és ülepedési hiányok nélkül összevethető a nemzetközi klimatológiai kutatásokban alapvető grönlandi jégtakaró fúrásszelvényeivel, az antarktiszi jégtakaró szelvényeivel és a kínai löszrétegsorokkal” – magyarázza a nemzetipark-igazgatóság a weboldalán.
