A karácsony központi eleme a feldíszített fenyő. Ha az ünnepi hangolódást egy kis túrázással szeretnéd megszínesíteni, nincs jobb célpont, mint néhány különleges, tűlevelűekből álló erdő. Ezek közül válogattunk nektek egy csokorra valót.
Egy séta a fenyvesben igazi orvosság. Lélegezzünk mélyeket, mert a levelekből felszabaduló illóolajok jó hatással vannak a tüdőnkre, élvezzük a friss, hideg levegőn való sétát, ami az immunrendszerünket erősíti, és gyönyörködjük a kopott, hideg téli tájat díszítő örökzöldek látványában, ami a lelkünket simogatja. Habár hazánkban nincsenek magasba nyúló csúcsok, amik a fenyvesek természetes élőhelyét adják, de így is szép számmal akadnak tűlevelűek. Mutatunk néhány fenyős helyet – amit ha felkerestek, utána a karácsonyi rohanásban elég lesz behunyni a szemeteket, és visszaidézni az erdei idill békés nyugalmát.
1. Sziklás-hegyi kilátóhely
A fővárosból egy laza kiruccanással elérhető ez a látványos panorámát adó, fenyvesfoltokkal tűzdelt, fehér dolomitsziklákkal csipkézett bérc. Mint egy optikai csalódás, olyan érzés ide megérkezni, mintha egy magashegységben az erdőhatár fölé lépnénk. Az ösvény végére kisétálva a lábunk előtt színesítik a tájképet Solymár, Pilisszentiván és Pilisvörösvár házai. Mögöttük a Pilis-tető ugrik ki a tájból, tőle balra a Gerecse hullámzik. A balra kiemelkedő, közeli hegy már a fokozottan védett, Európa Diplomás terület része. Az itt található feketefenyves a téli hóesésben a legmegkapóbb.
2. Fenyőfői-ősfenyves
A Bakony aprócska zsákfaluja, az árulkodó nevű Fenyőfő határában találjuk az 1954 óta kiemelten védett ősfenyvest. Az utolsó jégkorszak utáni növényzeti viszonyokat őrző erdő homok borította útjain az erdeifenyő jellegzetes illata kísér bennünket. Az 500 hektárnyi terület központi részén több mint 200 éve emberi beavatkozás nélkül, a természet törvényei szerint növekednek a tűlevelűek. A legidősebb példányok egyike az „iszonyatos nagy fa” néven ismert. A húszméteres óriások között sétálva körülölel bennünket az erdő csendje, a tiszta levegő és a gyantaillat, így tökéletes célpont a hazánkban egyedül itt található homoki erdeifenyves foltja, ha az ünnepi őrület után egy kis nyugalomra vágyunk.
3. Hegyi mamutfenyő Gödöllőn
A gödöllői Grassalkovich-kastély parkját díszíti ez az óriási fa. A hegyi mamutfenyő latin neve (Sequoiadendron giganteum) is arról árulkodik, hogy méretei ámulatba ejtőek. Bár az itt található példány még igencsak fiatal, mindössze 140 éves, ez a fa a származási helyén, a kaliforniai Sierra Nevada hegységben akár 100 méter magasra megnő, törzsátmérője a 6 métert is elérheti, kora a 3000 évet is meghaladhatja, így bolygónk legnagyobb és leghosszabb életű élőlényének tekintjük. Hazájában minden vadon előforduló példány védett.
4. Vörösfenyőfasor a Károly-kilátónál
A Sopronba látogató turisták egyik legkedveltebb célpontja a Károly-kilátó, ahonnan érdekes perspektívából látjuk az alattunk terpeszkedő várost, a Fertő tó víztükrét és nádtengerét. A kőtoronytól dél felé induló kék háromszög jelzésen a sípályáig vezető, kb. 400 méter hosszú utat telepített vörösfenyősor díszíti. Habár nem őshonos, jelenleg ez az egyetlen fenyőféle a Soproni-hegységben, ami kiváló egészségnek örvend. (Sopron peremén, az Erzsébet-kertben a fentebb említett kaliforniai mamutfenyő egy példányával is találkozhatunk.)
5. A Kendig-csúcs megújuló fenyvese
A fenyőerdő újjászületésének lehetünk tanúi a Kendig púpján. A panorámát itt nem egy sziklakiszögellés adja, hanem egy fenyvesfolt hiánya miatt pillanthatunk át Ausztriába a Rax és a Schneeberg csúcsa felé. Régen tűlevelűekből álló rengeteg borította a mára lecsupaszított, panorámás részeket, amiknek egy csoportja az egyre melegedő éghajlat, valamint a csapadék csökkenő mennyisége miatt legyengült, így szú áldozatává vált. A letermelt fák helyén szerencsére már növekszik a luc- és a jegenyefenyő-újulat, így remélhetőleg hamarosan újra összefüggő erdő fogja borítani a vidéket.
