Három megkapó Árpád-kori romtemplomot és egy parádés balatoni panorámával bíró kápolnát fűztünk fel egy túrára, amelyről talán nem túlzó az állítás, hogy „lefölözi” az északi part legszebb templomos látnivalóit.
A nyári szezon és strandidőszak előtt még jobb a Balatonhoz kirándulni. Nincs akkora tömeg, csendesebbek a tóparti települések, és a Balaton-felvidéki erdőségek tömör zöldje – amely e szín minden árnyalatát változtatja – csak hab a tortán a tavaszi napfényben. Kezdjük a romtemplomos felfedezőutat a Balaton északi oldalán, Révfülöptől Keszthely irányába. A Révfülöptől Vonyarcvashegyig tartó, közel 33 kilométeres távot a sportosabbak bringával, a kényelmesebbek autóval is bejárhatják, mivel az útvonal végig a tó mellett, illetve a parton halad. De akár vonatozhatunk is, hiszen a balatoni üdülőhelyek vasútállomásaitól szintén jól megközelíthetők az érintett célpontok.
Fülöpi templomrom
Szerencsésnek mondhatja magát Révfülöp, hogy a település és közvetlen környéke két Árpád-kori templomrommal, a fülöpivel és az ecsérivel is büszkélkedhet. Az előbbi egyik érdekessége, hogy mindjárt a révfülöpi vasútállomás mellett helyezkedik el. A falán lévő emléktábla szerint Fülöp falut először 1211-ben említik a történeti források, temploma egyhajós, egyenes záródású. A 13. században épült templom szentélyének déli oldalán sekrestye, északkeleti sarkában redukált mellékszentély volt található.
A fülöpi templomromnak figyelemre méltó vöröshomokkőből készült gótikus kapuja van
Bár az egykori falusi templom maradványának tetőzete nincs, a falait szépen helyreállították. Érdekes részlete a vöröshomokkőből készült bélleletes, faragott, gótikus kapuzat. A romok a maguk egyszerűségében is festőiek, és a mai napig megőriztek egy keveset a középkor hangulatából. Egész évben szabadon látogatható.
A révfülöpi vasútállomás melletti felüljárón áthaladva (a Balaton felé) balra fordulunk a Halász utcában. A rom már jól látható a 71-es főútról is.
Ecséri templomrom
Az ecséri templomrom csupán egy kőhajításra van Révfülöptől, ugyan területileg már Kővágóörshöz tartozik. A hajdani Ecsér falu román stílusú temploma valamikor a 12–13. században épült, feltehetően egy korábbi építmény alapjaira, majd a 14–15. században kibővítették. A településsel együtt a török időkben pusztult el, mára csak a háromhajós, íves szentélyzáródású épület romjai állnak egy tágas tisztás közepén.
Az ecséri rom impozáns maradványai
Az ódon, boltíves falak között megéri elidőzni, főleg napnyugtakor lehet szép, mikor a lemenő nap sárgás arany fénnyel világítja meg a romokat. A régészeti ásatások során egy keresztelőmedence és több míves kőfaragvány a felszínre került, a szentély lépcsője előtt pedig megtalálták a kegyúri család tagjainak sírjait. Legutóbb 1999–2000-ben újították fel. Az ecséri romtemplom szabadon megtekinthető.
A 71-es főúton Révfülöpöt elhagyva az első aszfaltozott úton (Rétsarki dűlő) jobbra fordulunk. Itt kb. 450 métert egyenesen megyünk, és a házakat elhagyva balra ráfordulunk (a Szálas utca felé) egy földútra, ami bevisz minket a romhoz.
Avasi „Csonka torony”
A következő állomásunk, ahol érdemes megállnunk, az avasi templom. A középkori épületek és romok rajongóinak jó szívvel ajánljuk a Szigligeten található építményt, amelynek tornya különleges élményt nyújthat a korabeli, kővel rakott tetőzete miatt. Kevés ilyenre bukkanhatunk Magyarországon.
Keletkezéséről, történetéről a források elég szerteágazóak, és olykor ellentmondásosak is. A feltárások alapján azonban annyi elmondható, hogy valószínűleg már a római korban áll itt egy épület, amit a templom falában lévő halszálkaszerűen rakott kövek bizonyítanak. A római kori alapokon nyugvó építményt a 13. században keresztény templommá alakították át: hozzáépítettek egy egyenes záródású szentélyt, mellé egy sekrestyét és a templomhajó északnyugati végéhez egy négyzetes alapú tornyot, amelyre nyolcszögletű felső rész került, arra pedig egy szintén nyolcszögletű kőgúlatető.
A szigligeti avasi-torony és gondozott környezete a sírkerttel
Végleges pusztulása a 16. század közepén, a török támadások idején következhetett be. A hajóból előkerült vörösesbarna, zöldes vakolatdarabok arra engednek következtetni, hogy a templom egykor festve volt. A torony épségben megmaradt az utókorra, a romok többi részét konzerválták. Szabadon látogatható.
Autóval a 71-es főút felől a badacsonytördemici-szigligeti elágazásnál érdemes lekanyarodni Szigliget felé. A templomrom Szigligeten a Réhelyi utcában található. A helyközi autóbuszokról Szigliget, Csonkatorony megállóhelyen kell leszállni. Gyalog is egyszerű: az Országos Kéktúra útvonaláról térjünk le a kék kereszt turistaútra, pár lépés után már az avasi templomromnál vagyunk.
Szent Mihály-kápolna
A templomtúra az egyik személyes kedvencemnél, a Vonyarcvashegy felett magasodó Szent Mihály-dombon ér véget, ahol a dolomitmagaslaton egy takaros, hófehér kápolna, pihenőpadok, asztalok és fenyőkkel szegélyezett, mediterrán hangulatú tisztás várja a kirándulókat.
A hagyomány szerint ez Magyarország egyetlen halászkápolnája. A néphit úgy tartja, hogy balatoni halászok emeltették hálából, amiért egy rianásból megmenekültek. Ennél valószínűbb, hogy átépítésről lehetett szó, mert a szerencsés megmenekülés idején, az 1740-es években a történeti források szerint a dombtetőn már állt egy építmény.
Hazánk egyetlen halászkápolnája a Szent Mihály-dombon
A Szent Mihály-domb tökéletes pihenőhely egy balatoni naplementéhez. Fenyőillat, csillogó víztükör, szelíd nyugodtság. A templomkert déli részén, hatalmas fenyőfák között faragott Golgota-szoborcsoport teremt meghitt atmoszférát. Tiszta időben belátni a magyar tenger partját Balatonberénytől egészen Keszthelyig, de a tanúhegyek vonulatai is szépen kirajzolódnak a távolban.
Vonattal a Vonyarcvashegy megállónál kell leszállni, innen gyalog a Z kereszt jelzést követjük. De a vasúti sínekhez közel kanyarog a balatoni bringakörút is. A helyközi buszokról a Vonyarcvashegy, Petőfi utca megállónál szálljunk le. Autóval a 71-es főút felől érdemes a Balatontourist kemping felé lehajtani egy szűk aszfaltútra, amely egészen a domb aljáig vezet.
