Izgalmas kisfilmben mutatja be az idén 150 éves Magyar Földrajzi Társaság, hogy mit jelentett egykor és mit jelent ma a geográfia. Cholnoky Jenő, mint korának influenszere? Lovasi András geográfus? És miért is lenne jó, ha ma többen rendelkeznének azzal a bizonyos földrajzos látásmóddal?
A mintegy 20 perces, frappáns és lényegre törő kisfilmből többek között megtudhatjuk, hogy Cholnoky Jenő a mai Uránia moziban akkoriban működő tudományos színház egyik sztárja volt, előadásait zsúfolásig megtelt termekben tartotta. Ma talán úgy mondanánk, véleményvezér volt. Ahogy a kor döntéshozója, Teleki Pál, a geográfus miniszterelnök is.
Persze, az akkoriban még tartó földrajzi felfedezések mindig is izgatták az emberek fantáziáját, a magyarok pedig nagyon is odatették magukat ebben a történetben.
S bár a felfedezések kora ebben a formában letűnt, felfedezni és megtapasztalni valamit, megérteni és leírni egy földrajzi helyet, a természeti folyamatokat, valamint azok változását ma is csak komplex tudással lehet. Olyannal, amelyet a geográfia nyújt.
Erről (is) beszélnek a filmben. Nemcsak egyetemi tanárok, szakmájukat űző geográfusok és tanulók, de például Lovasi András, vagy éppen Tatár Attila, a Bagossy Brothers Company egyik tagjai is elmondja, mit adott neki a földrajz. Ahogy egyes politikusok is kifejtik, hogyan segíti munkájukat a földrajz tudománya.
S éppen itt a lényeg. A kisfilmből kiderül ugyanis, hogy mi is ma a földrajz, hogy a roppant gyorsan változó világunkban miért is fontos az a „mindenre kiterjedő magyarázat", amellyel a geográfusok rendelkeznek.
