Bács-Kiskun megyében két természetvédelmi területet, a dávodi Földvári-tavat és a karapancsai erdei tavakat hozták rendbe, valamint a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képező Berzencei-réteken sikeres vízháztartás-javító beavatkozásokat hajtottak végre.
A műtárgyak felújításával, a csatornák és tavak kotrásával megvalósított élőhelyfejlesztésnek köszönhetően már az idei évben sikerült mind a Földvári-tó, mind a karapancsai erdei tavak vízrendszerét teljesen feltölteni, lehetőséget adva a változatos, vizes élőhelyekhez kötődő fajok megjelenésének és megtelepedésének. Mindkét Bács-Kiskun megyei terület uniós támogatásból újult meg.
A beavatkozásoknak köszönhetően a dávodi Földvári-tónál például a nagy kócsag és a kiskócsag kezdhetett zavartalanul a költéshez. Két másik tóegység kotrásával létrejött nagy kiterjedésű, nyílt vízfelületen pedig változatos madárvilág jelent meg táplálkozni. A karapancsai erdei tavak rendszerének jelentőségét az adja, hogy ilyen nagy vízfelületek zárt erdőtömbben igen ritkák. A szakemberek úgy látják, hogy a vizes élőhelyek rehabilitációja után jelentősen javult az érintett területek ökológiai állapota.
Vízháztartás-javító további fejlesztéseket hajtottak végre a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság más területén is, hogy az egykor mocsaras, aztán a lecsapolások és az időjárás-változás következtében kiszáradt területek újra vizes élőhelyek lehessenek. A GRASSLAND-HU Life projekt keretében olyan beavatkozásokat valósítottak meg a közelmúltban, amelyek segítik a Berzencei-rétek vízháztartásának javítását, lehetővé teszik a tavasszal lehulló nagyobb mennyiségű csapadék visszatartását, a jó vízellátású területek növelését, a vízborításos időszak meghosszabbítását.
A Pannon gyepek és a hozzájuk kapcsolódó élőhelyek megőrzését célul kitűző pályázat eredményeként 2021-ben a Kisgerendai-árok öt pontján létesültek még kisebb vízvisszatartó műtárgyak, néhány helyen pedig földfeltöltés gátolja a víz túlzottan gyors lefolyását a területről.
A Duna–Dráva Nemzeti Park, és egyben a Nyugat-Dráva-sík Natura 2000 terület részét képező Berzence környéki rétek, mintegy 350 ha kiterjedésű, fasorokkal, facsoportokkal tarkított gyepes területek. Mélyebben fekvő részein tavasszal vízborítás alakulhat ki, nyárra többnyire ezek a területek is kiszáradnak. Az ilyen vízállásos mélyedések és az időszakos vízfolyások meanderező medreinek közelében sokfelé található mocsári növényzet. A rétek sok védett állat- és növényfaj számára biztosítanak élőhelyet. A vöröshasú unka és több más kétéltű számára jelentenek szaporodóhelyet a tocsogós, vízállásos területek, ezeket sok madár, például a gólyák is rendszeresen látogatják táplálékszerzés céljából. A virágzó rétek számos méh- és lepkefajnak, például a nagy tűzlepkének nyújtanak ideális élőhelyet. A terület védett növényfajai a tavaszi tőzike, a mocsári békaliliom és a szibériai nőszirom. A mocsárrétek a terület meghatározó élőhelyei, fennmaradásuk alapfeltétele a megfelelő vízellátottság és a rendszeres kaszálás vagy extenzív legeltetés.
