A szakemberek már régóta sejtették, hogy vadmacskák élnek az Őrségben, de a legfrissebb kutatásoknak köszönhetően most bebizonyosodott. A vadkamerák felvételei számos vadon élő állatot is megörökítettek.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság tavaly ősszel kutatási programot indított, hogy kiderítsék, valóban élnek-e vadmacskák a térségben. A vizsgálatok bebizonyították az eddigi sejtést: a nemzeti park három különböző területrészén is sikerült vadkamerákkal készített felvételekkel igazolni a fokozottan védett ragadozó jelenlétét.
A vadmacska őrségi előfordulásáról a nemzeti parkos szakemberek mindeddig nem rendelkeztek megbízható adatokkal, az elmúlt években azonban több felvétel, szóbeszéd jutott el hozzájuk arról, hogy élhet vadmacska az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területén. A vadmacskafelmérés gondolatát egy türingiai természetvédelmi szervezetnél tett tanulmányút ihlette, amely során a magyar kutatók megfigyelhették az ottani módszereket.
A legfontosabb szereplő, vadmacska az illatcsapdánál
Nyár végén Dr. Lanszki József emlőskutató közreműködésével, mintegy 15 nemzeti parki helyszínen helyeztek ki kamera- és szőrcsapdákat a vadmacskák észlelésének érdekében. A szőrcsapdák olyan „vakarózófák”, melyeket megfelelő illatanyaggal (macskagyökérfőzet) és csalétekkel (paradicsomos hal) láttak el. Amikor egy macska a helyszínt meglátogatja, az ott észlelt szagok miatt azt megjelölheti, és ha a kihelyezett botokhoz dörgölődik, szőrmintát hagy hátra, illetve a mozgásérzékelővel ellátott kamera fényképet is készít róla. És, ami a legfontosabb: a csapdák kihelyezése óta eltelt három hónap alatt három helyszínről sikerült a kamerafelvételek alapján kimutatni a vadmacskák jelenlétét.
Eurázsiai vadmacska (illusztráció)
A számos alfajjal rendelkező vadmacskát (Felis silvestris) rendkívül nehéz terepi körülmények között elkülöníteni a hozzá rendkívül hasonló színezetű elvadult vagy elkóborolt házi macskától, illetve hibridjüktől. Általánosságban elmondható, hogy a vadmacska szőrmintázata halványabb a házi rokonáénál, teste zömökebb, végtagjai robusztusabbak, fehér bajuszszálai fejlettebbek, fülkagylói arányosan kisebbek, farka pedig tompa végű és dús szőrzetű. Testhossza 47-80 cm, farokhossza 24-28 cm, tömege 4-5 kg. Európa-szerte elterjedt, de rejtett életmódja miatt ritkán szem elé kerülő ragadozó. Élőhelyül a zavarástól mentes, vadon jellegű erdőket választja, melyek közelében nyílt területek, vizes élőhelyek is megfigyelhetők. Táplálékául madarak, kisemlősök, elsősorban mezei pocok és erdei egerek szolgálnak. Magyarországon a faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
