Fraknó magányos dolomitszirten álló vára a kismartoni kastélyhoz hasonlóan hajdan az Esterházy-uradalom része volt, ma pedig Burgenland egyik legismertebb jelképe.
A 17. században Esterházy Miklós volt az, aki letette a későbbi hatalmas Esterházy-birtok alapkövét. Uralkodójához hű alattvalóként fontos szerepe volt a törökökkel folytatott diplomáciai tárgyalásokban, és kisnemesi család sarjaként meglehetősen magasra jutott, 1617-ben az ország nádora lett. Miklós a már kissé romos fraknói várat teljesen átalakíttatta. A védőfallal körülvett barokk rezidencia a 17. századi magyar nemesi székhelyek egyetlen teljesen fennmaradt példája. Kifelé erőteljes védelmi jellegzetességeket mutat, ugyanakkor belső kialakításában nem szűkölködik a barokk pompában.
A vár egyik legizgalmasabb része Esterházy Pálhoz köthető. Európában ez az egyetlen barokk művészeti és csodakamra, amely ma is eredeti formájában látható. Ezek a különleges kincseskamrák tulajdonképpen a múzeumok elődei voltak, amelyekben a tehetős urak mindenfélét összegyűjtöttek, amit érdekesnek találtak. Egzotikus állatpreparátumoktól kezdve antik érmegyűjteményen át az értékes órákig.
A fraknói vár termeiben az Esterházy család szinte minden tagja feltűnik festményeken, még az is, aki valójában nem is volt a család tagja, sőt nem is létezett. Akkoriban divat volt fantom- és fantáziaősökkel megtűzdelni a családfákat - ez nemcsak az esetleges hézagok kitöltését szolgálta, de egy megfelelően megalkotott vagy kiválasztott ős a család rangját is emelte.
További érdekességek a fraknói vár és az Esterházy család történetéről a Turista Magazin februári számában!
FEBRUÁRI SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, DE KEDVEZMÉNYES ELŐFIZETÉSRE IS VAN LEHETŐSÉGED.
Kapcsolódó cikkek:
A Börzsöny legizgalmasabb vára, Drégely vára
Az újjáépült csókakői várban jártunk
Sopron - Tűztoronytól a bánfalvi kolostorig
Az Esterházy-tündérbirodalom kellős közepén
