A határtól alig húsz percre, Budapesttől csak kétórányi autózásra helyezkedik el, Füleket mégis viszonylag kevesen látogatják Magyarországról. Ez idáig valamiért nekünk is kiestek a látószögünkből a külföldi célpontok, amikor a magazin História rovatába kerestünk témát - kár volt. A Felvidék egyik legérdekesebb várához látogattunk el.
Ki ne esne gondolkodóba Fülek város címerének láttán? A kis dombon álló pálmafa a legkevésbé sem tűnik releváns választásnak, főleg úgy, hogy mi éppenséggel kemény mínuszok idején járunk a településen, és persze mondanom sem kell, hogy a trópusi növénynek nyomát sem látjuk. A vármúzeum igazgatójától, Titton Viktóriától megtudom, hogy bár a pálma az elfogadott motívum, más elméletek szerint eredetileg forrást vagy éppen strucctollat is ábrázolhatott a címer. Később próbálom beleásni magam a témába, de a Google nem nagyon segít: begépelve a Fülek és pálma szavakat egyből ráakadok dr. Benedek Pálma fül-orr-gégész oldalára, de a fallikus szimbólumra nem igazán találok magyarázatot, maximum annyit, hogy az egykori tulajdonos Bebek család címere nyomán alakulhatott ki ez a heraldikai különlegesség.
De hagyjuk a megoldatlan rejtélyt. Szlovákia déli részén járunk, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzethez tartozó várhegyen, ahol a füleki vár magasodik. A helyiek számára az épület a kulturális élet központja, márciustól szeptemberig szinte minden hónapban tartanak itt valamilyen rendezvényt. Jelenleg azonban épp nincs nagy élet, mivel a turistaszezon november közepéig tart és március 15-én indul újra. A köztes időben fogadnak előre bejelentkezett látogatókat, bár némi fenntartással, mert a vulkanikus kőzetre épült vár területén lépdelni sáros, havas időben, főként sötétedés után nem nevezhető száz százalékig biztonságosnak - egy dolog a sok közül, amin a jövőben szeretnének dolgozni.
A Bebek-toronyban berendezett vármúzeumot 2017-ben kibővítették megnyitásának 10 éves évfordulója alkalmából. A kiállított tárgyak közül az összes vitrin vagy plexiüveg mögé került, így a látogatók szabadon közlekedhetnek az öt szinten, de igényelhetnek tárlatvezetést is. Az állandó kiállítás 3 szintről 4 szintre bővült: a vár területén talált millió régészeti leletből szemezgetve töltötték fel. A látogatók ezentúl vetítéseket is nézhetnek a vár rendezvényeiről, történetéről, és le is telepedhetnek egy szusszanásnyi időre, ha elfáradtak.
A rossz szellemtől Petőfiig
Ahogy az már lenni szokott, a füleki vár története is bővelkedik fordulatokban, és igen messzire kell visszanyúlnunk az időben, ha a kezdetekre vagyunk kíváncsiak. Annyi biztos, hogy a vár legelső írásos említése 1242-ből származik, így ekkor már minden kétséget kizáróan állt az építmény, amit valószínűleg a Kacsics nemzetség emelt. Az első ismert tulajdonos Fulkó gróf volt (talán a település is neki köszönheti a nevét), akire úgy is hivatkoztak, mint a „rossz szellem hasonmására”. Nem véletlenül kapta ezt a kedves becenevet, a feljegyzések szerint elég sok volt a rovásán: rokongyilkosság, pénzhamisítás, egy komplett falu lerombolása, és azt is beszélik, jelentős javakra tett szert azáltal, hogy a tatárjárás idején meghívta a várába a vagyonukat menteni próbáló, menekülő népeket, majd szolgáival ledobatta őket a tátongó mélységbe. IV. Béla elkobozta tőle a várat, börtönbe került, majd megszökött, de végül valószínűleg nem tudott megbirkózni gaztettei súlyával, mert öngyilkos lett.
A tulajdonosok közül fontos kiemelni Bebek Ferencet, a gömöri főispánt, aki 1544-től jelentős változtatásokat vitt véghez a váron. Egy dologra azonban úgy tűnik, nem figyelt: a fellegvár őrizetlen ablakára, amin keresztül a szemetet dobták le akkoriban. Az egyik szolga le is adta a drótot a szécsényi Hamza bégnek, hogy az ablakon keresztül könnyen bevehető a vár - a legenda szerint így került török kézre az épület 1554-ben. Azt mondják, amikor végül a császári csapatok 1593-ben elfoglalták a várat, a menekülő török asszonyok némelyike annyi aranyékszert viselt, hogy járni is alig bírt a hatalmas súly alatt.
A 17. század a várkapitányok kora volt. Bosnyák Tamást, Wesselényi Ferencet, majd II. Koháry Istvánt kell megemlítenünk, utóbbi több szempontból is jelentős. Ő volt az, aki felépíttette a város templomát, és akinek a nevét most iskola is őrzi a településen. Szintén ő volt ott a vár pusztulásakor 1682-ben. A budai Ibrahim pasa, Apafy Mihály erdélyi fejedelem és Thököly Imre kuruc vezér hatalmas seregekkel ostromolták az erődítményt, és bár a védők eleinte roppant elszántak voltak - ennek jeléül állítólag még a bástyák falait is bekenték állati vérrel -, a várban meghúzódó környékbeliek, a nők és a gyerekek jajveszékelése végül elpuhította őket, és a fegyverletétel mellett döntöttek. A várat felgyújtották, a falakat lerombolták, így történelmi szerepe véget ért.
1845-ben Petőfi nem kevés gúnnyal így írt Fülekről: „Kimondhatatlan harag fogott el, midőn láttam, hogy a romokat lehordják az utcákat tölteni, hogy amely köveken őseink szent vére szárad, azokon most tapodjanak. Fülek sokáig volt a török kezében. Ha naponként abból a borból kellett volna inniok, melyet én itt a kocsmában ittam: fogadom, száz évvel előtt szabadult volna meg tőlök Fülek.” A vár tehát mostoha sorsra jutott, és csak a 20. században kapott újra nagyobb figyelmet. 1944-ben Kalmár János kezdett ásatásokba a területén, a rekonstrukciójára pedig az 1970-es években került sor. Látogathatóvá 93-ban vált. Az ötemeletes, reneszánsz ágyútorony műemléki helyreállítása 2006-2007-ben zajlott, ekkor rendezték be a múzeumot is.
Ötemeletnyi múlt
A torony első szintjén rögtön meglepetés fogad, várhoz kapcsolódó kiállításokra nem jellemző módon ugyanis itt egy paleontológiai gyűjteménnyel ismerkedhetünk meg: a környéken hemzsegtek az őskori leletek is. A tárlat legrégebbi darabjai a 20 millió éves, hatalmas cápafogak, a legfiatalabbak a 10 ezer éves őstulokszarvak. Ez a szint változatlanul várja a látogatókat az idei szezonban is.
A 2. és 3. szinten található állandó kiállítást viszont kibővítették. A legértékesebb darabok között található a több mint háromezer éves várgedei bronzkincs egy része, a Perse határában feltárt avar-szláv és honfoglalás kori övveretek, valamint a ragyolci bronzkori temető kerámiái. Régi játékok darabkái, ékszerek, ágyúgolyók, a vár eredeti kulcsai (gyönyörűek!), balkáni eredetű teáskanna és fáklyatartó - már most is nehéz lenne mindent felsorolni, pedig a területen folyamatosan végeznek ásatásokat, és egyre kerülnek elő az újabb és újabb leletek.
A régészek első látásra sokszor úgy vélik, valami nagyon érdekes dolgot találtak, majd a tisztítás után kiderül, hogy csak három szög volt összeragadva - avat be a részletekbe Titton Viktória, aki egyébként régész is. Persze sokszor akadnak valódi kincsekre, amelyek közül a legérdekesebbeket a látogatók is szemügyre vehetik márciustól. Egy ötéves projekt keretében nemrég fejezték be az elővár erődítésrendszerének feltárását, ha pedig idén is kedvezően bírálják el a város pályázatát, a középső vár területén folytatják a kutatást. Felújításokra is szükség van. A már említett biztonsági intézkedések mellett most egy új vízelvezető rendszer kiépítését tervezik, mert a déli várfal nagyon vizesedik.
Séta a zegzugos várban
Szép időben lehet a legjobb a várfalak között barangolni; sok kis beugró, zug, magaslat kínálkozik, az pedig valószínű, hogy nyáron sem kell lökdösődni itt a tömegben. Az építmény egyetlen kevésbé előnyös tulajdonsága az elhelyezkedése. Olyan szorosan „körbenőtte” a város, hogy ha a szép panorámáért jöttünk, kissé magasabbra kell emelnünk a tekintetünket, mert az egyik oldalról a lakótelep és az egykori zománcgyár otromba kéményei tolakszanak az előtérbe, ami nem nevezhető éppen idilli látványnak. A távolban azonban a Cseres-hegység képe tárul elénk a Karanccsal és a Sátor-heggyel.
Bóklászunk még egy kicsit a várfalak között, és benézünk a pincébe, amit egyes alkalmakkor középkori kocsmának rendeznek be. Érdemes lehet a nyári rendezvények valamelyikén ellátogatni a helyszínre. A legnépszerűbb programok a Palóc Húsvét, a Múzeumok és Galériák Éjszakája májusban és a Füleki Történelmi Várjátékok június végén, amikor íjászversenyt, hagyományőrző játékokat, harcművészeti és solymászbemutatókat tartanak. A vár és a vármúzeum aktuális nyitvatartásáról, a belépőjegyek áráról, illetve az igénybe vehető kedvezményekről a Füleki vár honlapján tájékozódhatsz.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2017. februári számában.
A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.
Kapcsolódó cikkeink:
Két ország peremén - Somoskő vára
A macskakő nyomában a Medves-vidéken
A vár, amit faágyúval vettek be a törökök - Salgó
