Furcsán vadásznak a vörös vércsék Kardoskúton

Nem szokványos zsákmányszerző technikát figyeltek meg a szakemberek a vörös vércséknél a Kardoskúti-pusztán. Nem a levegőből csapnak le, hatékonyabb módszert találtak.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (Kiemelt kép - Illusztráció)
Forrás:
Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság
2024. január 19.

Nem szokványos zsákmányszerző technikát figyeltek meg a szakemberek a vörös vércséknél a Kardoskúti-pusztán. Nem a levegőből csapnak le, hatékonyabb módszert találtak.

A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint a vörös vércsék vadászati technikájára leginkább az jellemző, hogy egy helyben lebegnek (szitálnak), onnan kémlelik a gyepet, majd hirtelen lecsapnak áldozatukra. Máskor egy magasabb kilátóhelyről (például kútgémről) figyelik a környezetüket.

Decemberben azonban több példány esetében is megfigyelték a nemzeti park munkatársai, hogy az alkalmas helyszíneken más módszerhez folyamodnak.

A békászó sasokhoz hasonlóan a földön szaladva erednek a pockok után.

Ezzel a módszerrel a Kardoskúti-puszta rövid füvű gyepein kisebb energiabefektetéssel hatékonyan tudnak élelemhez jutni ezek a kiváló vadászok.

A vörös vércsék magyarországi költőállományának egy része rendszeresen áttelel. Télen szinte kizárólag pockokkal táplálkoznak, a kardoskúti Fehér-tó térségben pedig idén bőségesen találnak ezekből a rágcsálókból.

Jó tudni

A vörös vércse (Falco tinnunculus) közepes termetű sólyomféle, az egyik legismertebb ragadozó madarunk. Nem épít fészket, költését mesterséges fészekalapokkal, illetve speciális költőládákkal segítik. Fészekalja 3–8 tojásból áll. A fiókák 28–30 nap alatt kelnek ki, és még egyszer ennyi időt a fészekben töltenek. Főleg rágcsálókat, elsősorban mezei pockot, de nyáron sáskát, szöcskét és más rovart is fogyaszt, időnként gyíkokat és madarakat is fog. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Így lakmározik a vörös vécse:

Cikkajánló