Késő ősszel nemcsak a laskagombák, de a galócák is felfedezhetőek erdeinkben. A párducgalóca nagyon látványos, de leszedni nem ajánlott.
A gombára az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a Facebook-oldalán hívja fel a figyelmet, kiemelve, hogy a párducgalóca nagyon jó rejtőszínnel rendelkezik, így nehéz észrevenni. „Fák gyökerével kapcsolt gomba, tehát segít a fáknak a víz és ásványi anyag felvételében, míg maga a gomba szerves anyagokat kap a fától” – írják. Szürkés, halványbarna, 5-10 cm átmérőjű kalapja van, ami kis, kiálló, fehér pikkelyekkel tarkított – ezeket az eső lemoshatja, úgyhogy ne ez alapján azonosítsuk a gombát.
A párducgalóca (Amanita pantherina) – vagy más néven bagolygomba – lomb- és fenyőerdőkben Európa-szerte terem. Olyan idegmérget tartalmaz, ami izgalmi állapotot, zavartságot, delíriumot és hallucinációt okozhat. A legkönnyebben az ehető piruló galócával téveszthető össze. A két gombát az alapján lehet megkülönböztetni egymástól, hogy utóbbi húsa leszedés után enyhén rózsaszínű lesz.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
