A Vértes-fennsík sasbércei által keretezett Gánti-medence Magyarország legkisebb területű, csupán egyetlen településnek, a kevesebb mint 900 lelket számláló Gántnak otthont adó kistája. Állandó vízfolyása nincsen, területének zömét hajdanán felszántották, egykori természetes növényzetének maradványai a medenceperemekre szorultak vissza. Vonzereje azonban nem akármilyen, látnivalói között pedig valóban unikálisak is akadnak.
Vértes hegység
A Vértes-Velencei-hegyvidék középtáj részét képező, Fejér és Komárom-Esztergom megyében elhelyezkedő kistájcsoport (területe 307 négyzetkilométer) három kistájat (Vértes-fennsík, Vértes peremvidéke, Gánti-medence) foglal magában. Az alacsony, tönkös sasbércek sorozatából álló középhegység fő tömegét adó triász dolomit mellett mészkőformációk üledéksorozatai is részt vesznek a felépítésében. A felszíni vízfolyásokban szegény kistájcsoport fennsíkjának rendkívül változatos élőhelyei (bükkösök, gyertyános-tölgyesek, zárt mészkedvelő tölgyesek, bokorerdők, nyílt és zárt dolomitsziklagyepek, sztyepprétek) botanikai és zoológiai ritkaságoknak adnak otthont. A Vértes hegység öt településéből egy sem városi jogállású.
Vértesi TK
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság alá tartozó, több mint 15000 hektáros tájvédelmi körzet a Vértes hegység kistájcsoportjának, valamint a Zámolyi-medence és a Lovasberényi-hát kistájának területén helyezkedik el. A hegységben egymástól nagyban különböző élőhelyek (kiszáradó láprétek, dolomitsziklagyepek, cserszömörcés karsztbokorerdők, szurdokerdők, cseres- és gyertyános-tölgyesek, bükkösök) alakultak ki. Kiemelkedő zoológiai értéket képvisel a parlagi sas, a kerecsensólyom és az öves szkolopendra.
Bauxitbányászat
Gánt határában rendkívül jelentős karsztbauxittelepre bukkantak 1926-ban. Itt kezdődött meg külszíni fejtéssel a magyar bauxitbányászat. A bagoly-hegyi bányában kialakított Bauxitföldtani Park tanösvényét végigjárva betekintést nyerhetünk a környék geológiai múltjába, s megtudhatjuk, miként jött létre a gánti vörös és sárgásvörös bauxit. A Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállításon további, bányászattal kapcsolatos ismeretekkel gazdagodhatnak a látogatók.
Tudtad?
A bauxit főként alumínium-oxid és alumínium-hidroxidokból álló üledékes kőzet s egyben az alumínium legfontosabb érce, a fémalumínium legfőbb ásványi nyersanyaga. A bauxit úgynevezett klímajelző kőzet, amely trópusi-szubtrópusi éghajlaton, jellemzően felszíni mállás hatására jött létre. Fő ásványai, csökkenő mennyiségi sorrendben: gibbsit, böhmit, diaszpor, goethit, hematit és magnetit. A bauxit színe - a vastartalomtól függően - rendszerint a téglavörös és a halványabb rózsaszín között változik, de lehet sárgásbarna, lilás, ritkábban pedig fehéres is. Keletkezés és települési mód alapján ún. laterites bauxitot (feküje főként bazalt és gabbró) és karsztbauxitot (főként mészkőre, ritkábban dolomitra települt bauxit) különböztetünk meg. A magyarországi bauxittelepek karsztos felszíneken gyűltek fel. A kitermelt bauxitból állítják elő a timföldet. A timföldgyártás mellékterméke a környezet- és természetvédelem szempontjából rendkívül kockázatot „hordozó” vörösiszap.
Gánti-barlang
A Vértes hegység egyik leghosszabb (149 m) ismert barlangja Gánt és Kápolnapuszta között található. A mintegy 14 méter mély, felső triász dolomitból és dachsteini mészkőből felépülő földtani képződmény keletkezési körülményeit, eredetét a mai napig kutatják. Gömbüstöket, gömbfülkéket, vakkürtőket és fejletlen, ugyanakkor rendkívül szép cseppkőképződményeket (szalmacseppköveket) csodálhatnak meg az engedéllyel, felszereléssel és barlangászati jártassággal rendelkező látogatók. A Gánti-barlang legnagyobb ürege a 9 méter magas Nagyterem.
Gánt-Bányatelep: Bauxitföldtani Park, Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás
Gánt-Gránás: feszület, harangláb és márványoltár
Gánt-Kápolnapuszta: háborús áldozatok emlékkeresztje
Gánt-Kőhányás: Esterházy-kápolna, OKT-bélyegzőhely
Gánt-Vérteskozma: elüldözöttek emlékműve
Kapcsolódó cikkeink:
Marsi minisivatag a Vértes lábánál
4 lenyűgöző túra, ahol feltárulnak a föld titkai
