Hosszú lábadozás után a napokban szabadon engedték azt a macskabaglyot, amit hónapokkal ezelőtt Remetőszőlősön gázolt el egy autó. Ennek a madárnak a sorsa most jól alakult, de sajnos rengeteg állat leli halálát az utakon.
A Remeteszőlősön elgázolt macskabagoly hónapokig a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjában lábadozott. Szerencsére maradandó sérülés nélkül, agyrázkódással megúszta az esetet, így a napokban a lakiteleki Tőserdő ártéri erdejében szabadon is engedhették. Az első szárnycsapásokról videó is készült.
Sajnos elképesztő mennyiségű állat leli halálát az utakon, becslések szerint az egy év alatt elütött gerincesek száma meghaladja a 400 millió egyedet világszerte.
2021. március elején egyetlen nap alatt a 4-es számú főút 65 km-es útszakaszán összesen 113 elütött bagoly tetemét azonosították a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. 89 gyöngybagoly, 23 erdei fülesbagoly, egy kuvik, hat egerészölyv és egy karvaly elgázolt példányait gyűjtötték össze egyetlen napon.
A baglyok különösen ki vannak téve a gázolás veszélyének, mivel vadászataik során gyakran keresztezik az utakat. „Betakarítási időben a szállítás során az úttestre hulló termény mágnesként vonzza a rágcsálókat, ők pedig a velük táplálkozó baglyokat. Az autók reflektorai elvakíthatják a zsákmányra leselkedő madarakat, valamint a nagy sebességgel közlekedő autók által keltett légörvények vákuumszerűen a járműhöz sodorhatják őket” – írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapja.
Mit tehetünk mi annak érdekében, hogy kevesebb állat vesszen ott az utakon? Leginkább azt, hogy lassabban és figyelmesebben közlekedünk az utakon, különösen sötétben, számítva arra, hogy elénk kerülhet valamilyen állat. Erre már csak a saját biztonságunk érdekében is szükség lenne, hiszen egy őzzel történő ütközés már komoly balesethez vezethet, de egy felreppenő bagoly láttán is félreránthatja a kormányt a sofőr.
Erre a jelentős természetvédelmi problémára próbál megoldást találni Borza Sándor biológus, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa és az Ökológiai Kutatóközpont közös kutatása. A probléma hazai feltérképezését bárki segítheti az alábbi linken található kérdőív kitöltésével.
