Gellért-hegyi történetek

Ha az ember egy kellemes sétát szeretne tenni a fővárosban, valahol a természetben, ahol még szép kilátásban is lehet gyönyörködni, akkor a Gellért-hegy jó eséllyel ott van az első körös ötletek között. De még egy ilyen népszerű és jól ismert kirándulóhelynek is lehetnek titkai.

Szöveg:
2022. november 4.

Ha az ember egy kellemes sétát szeretne tenni a fővárosban, valahol a természetben, ahol még szép kilátásban is lehet gyönyörködni, akkor a Gellért-hegy jó eséllyel ott van az első körös ötletek között. De még egy ilyen népszerű és jól ismert kirándulóhelynek is lehetnek titkai.

Cikkünk 2022 novemberében készült. Ha azóta esetleg változás történt az útvonalon, jelezheted szerkesztőségünknek a szerkesztoseg@termeszetjaro.hu e-mail-címen.

Én ezúttal kihagytam a legismertebb látnivalókat és sétautakat, és egy 1,5-2 órás sétára a hegy régi villáit fűztem fel, amelyek nemcsak szépek, de érdekes történetek is fűződnek hozzájuk. Mielőtt azonban belemerültem volna a gellért-hegyi múltidézésbe, ráhangolódásként a Gellért szállótól indulva tettem egy sétát a hegy Duna felőli oldalában futó és ott kissé megbújó zöld jelzésű turistaúton, ahonnan szinte végig gyönyörű panoráma nyílik a városra. Szent Gellért püspök szobránál aztán rátértem sétám eredeti céljára, és hamarosan meg is érkeztem az első állomásomhoz, az Orom utca 4. szám alatt álló Schoch–Hegedüs-villához, amely az 1910-es években épült és jellegzetes tornyával messziről is jól látszik.

Szőlők helyett fényűző villák

Egykor a Gellért-hegyet szőlők borították, de ma már csak egy, a Gellért Szálló mögött álló, Szent Vincét, a szőlősgazdák és a vincellérek védőszentjét ábrázoló szobor és az utcanevek – például Villányi, Somlói, Szüret, Vincellér – utalnak erre. A hegyen főleg fehérbort készítettek budai zöld és kéknyelű fajtából. A budai borok a 18. században már olyan népszerűek voltak, hogy hamisították is őket. A Gellért-hegy ültetvényeit a 19. század végi filoxérajárvány pusztította ki. Az Amerikából indult gyökértetű néhány évtized alatt letarolta Európát, 1875-ben ért Magyarországra, és húsz év alatt elpusztította a szőlőültetvények több mint felét.

A szőlőket később már nem telepítették újra a Gellért-hegyen, a területet felparcellázták és a századforduló környékén megindult a hegy beépítése.

Az ingatlanmágnás Schoch Frigyes több telket is megvásárolt, ő maga az Orom utcai, várkastélyra emlékeztető házban élt. Az épület egy genovai villa pontos mása, de hogy az építtető vagy az építész volt-e rajongója a villa mintájául szolgáló genovai épületnek, azt nem tudni. Az biztos, hogy a két épület nagyon hasonlít egymásra, ahogy az a Pest-Buda oldal korábbi cikkéből is kiderül.

Később, 1926-ban dr. Hegedüs Lóránt nyugalmazott pénzügyminiszter vásárolta meg a házat, ezért is nevezik ma az épületet Schoch-Hegedüs-villának.

Üldözők, üldözöttek és a megmentők

Villatúránk következő épülete a Bérc utcában található Vida-villa, amelyben ma a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet működik.

A neobarokk villa építtetője Vida Jenő volt, egy igazi „self-made man”, aki szegény sorból emelkedett magasba, és lett az ország egyik leggazdagabb embere.

A Magyar Általános Kőszénbányák vezérigazgatói posztja mellett számos más fontos pozíciója volt. Benne volt vagy negyven vállalat igazgató tanácsában, 1928-ban a magyar felsőház örökös tagja lett, és nem utolsósorban Horthy Miklós tanácsadója és legfőbb bizalmasa volt. Megkerülhetetlen alakja volt a 20. század első harmadának, de sosem feledkezett meg arról, honnan jött. Segítette a rászorulókat és támogatta a szegény sorból származó tehetséges fiatalok tanulását.

Vida Jenő 1944-ig élt a Gellért-hegyi villában, Budapest német megszállása után a Gestapo elfogta.

A villában Otto Winkelmann, a budapesti Waffen-SS főparancsnoka alakította ki főhadiszállását. A zsidó származású Vidát feleségével együtt Auschwitzba hurcolták, ahonnan ő már nem tért vissza.

Ha átvágunk a Citadella alatti parkon, ami ilyenkor ősszel különösen szép, a hegy délkeleti lejtőjén, a Minerva és a Pipacs utca sarkán egy másik neves villát találunk, amelynek szintén szerepe volt a 2. világháborúban. Az 1905-ben épült tornyos, romantikus várkastélyra emlékeztető Bayer-villa a filoxéravész után az egyik első villa volt a hegyen.

Építtetője és névadója dr. Bayer-Krucsay Dezső gyógyszerész volt, akinek – amellett, hogy családi gyógyszertárban dolgozott – számos gyógyszer is fűződik a nevéhez. Az egyik legismertebb készítménye a Purgó nevű hashajtó volt.

Bayer 1910-től budapesti svéd konzul, majd főkonzul volt. Később, 1938 és 1944 között a Bayer-villában kapott helyet a svéd nagykövetség, ahol a II. világháború alatt Raoul Wallenberg a budapesti zsidók mentését szervezte.A svéd diplomata vezetésével szervezett humanitárius mentőakciók során több ezer magyarországi zsidó életét mentették meg.

Műteremház és magánbenzinkút

Következő állomásunk a hegy egyik emblematikus épülete a Mányoki út és a Kelenhegyi út kereszteződésénél található Műteremház, ahol olyan neves művészek éltek és alkottak, mint Madarász Viktor, Czóbel Béla vagy Rippl-Rónai József.

Az 1903-ban átadott késő szecessziós, eklektikus stílusú épületet Kosztolányi-Kann Gyula tervezte, aki egyébként festőként nagyobb sikereket ért el, mint építészként.

A 19 műtermes házat az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatósága építtette azért, hogy a festők és szobrászok olcsón tudjanak itt lakást és műtermet bérelni.

A művészeket már akkoriban sem vetette fel a pénz, és a sorra másra épülő bérpaloták magas bérleti díjait nem tudták kifizetni. Az átadó után a Művészet című folyóirat így méltatta a projektet: „A kétemeletes műteremház, mely a Ferenc József-híd budai környékének egyik legszebb ékessége, minden tekintetben a legmodernebb kényelemmel van berendezve és úgy művészies külseje, mint célirányos osztása és ízléses berendezése révén tán egyedül áll a maga nemében az egész kontinensen.”

A ház egykori lakóinak nevét emléktábla őrzi, a művészház környéke pedig több itt alkotó neves festő képén is fennmaradt. Az épületben – eredeti céljának megfelelően – ma is képzőművészek élnek és alkotnak

Néhány lépésnyire innen, a Mányoki út 3. szám alatt, fák árnyékában megbújva egy kis neobarokk villa áll, amelynek szintén érdekes története van.

A villa építtetője gróf Wenckheim József, korának egyik leggazdagabb embere volt.

A Wenckheim családé volt szinte az egész mai Békés megye. Ybl Miklós tervei alapján ők építtették például a csodaszép szabadkígyósi kastélyt, de a pesti belvárosban álló, gyönyörű Wenckheim-palota, amely ma a Szabó Ervin Könyvtárnak ad otthon, szintén a család tulajdonában volt.

A bájos, vadszőlővel befutott gellérthegyi villa nemcsak szép, de a maga korában nagyon modern is volt, a kertben például az autókért, később a repülőkért rajongó "Józsi gróf" saját magánbenzinkútjánál tankolhatta meg automobilját.

Hidroplán-kikötő a Dunán

A múltidéző sétát a Duna-parton fejezzük be, ahol egy feltűnőnek egyáltalán nem nevezhető emléktáblát keresünk, amely a környék egyik érdekes, bár igen rövid időszakára emlékezik. A 20-as években a Gellért Szálló már felkapott hely volt, ahová 1923-ban nemcsak automobillal érkezhetett az úri közönség, de akár repülővel is. 1923-tól 26-ig itt volt ugyanis az Aeroexpress Rt. Légiforgalmi Társaság hidroplán-kikötője, amely a kor nagy szenzációjának számított. Kezdetben az utasok csak a környéken tehettek sétarepülést, később már a Balatonra vagy akár Bécsbe is elrepülhettek.

A cég leghíresebb pilótája Endresz György volt, aki 1931-ben, Magyar Sándor navigátor társaságában, kisrepülőgépével átrepülte az Atlanti-óceánt.

A terv az volt, hogy a kanadai Új-Fundland szigetéről a budapesti, mátyásföldi repülőtérig repülnek, megállás nélkül, de üzemanyag-problémák miatt Bicske határában kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk. Teljesítményükkel azonban így is megdöntöttek három korábbi világrekordot. Az 5770 km-es távolságot 25 óra 20 perc alatt teljesítették.


Cikkajánló