Ennek a változatos vidéknek számos látnivalója van, de mi ez alkalommal nem a populárisabb helyszíneket vesszük górcső alá, hanem olyan remek túracélpontokat, melyek a Gerecse sokszínűségét hirdetik.
Az aktív természetjáróknak a Gerecse szó hallatán több minden is beugorhat: például az Országos Kéktúra hegységen átvezető és rengeteg látnivalót tartogató 67 km-es szakasza, a jellegzetes barlangjáról híres Bajóti-Öreg-kő, a Gerecse 633 méter magas csúcsán álló geodéziai torony, a piknikezésre csábító Király-kúti-rét idillje, vagy akár a nagy múltú Gerecse 50 teljesítménytúra is. Mindezek mellett aligha akad olyan, aki ne ismerné a Tatabánya fölé magasodó hatalmas Turul-emlékművet, és aki valaha is ellátogatott ide, valószínűleg a közeli Szelim-lyukat, illetve a Ranzinger Vince-kilátót is megcsodálta. Van azonban a Gerecsének számos más értéke is, melyekből összeszedtünk egy csokorra valót. Íme, néhány tipp elsősorban azoknak, akik szeretik a felfedezéseket.
Sziklaszirtes panorámák és látványos kőfülkék
A Gerecsében sok helyen láthatunk látványos fehérlő sziklafalakat, de mind közül az egyik legizgalmasabb élményt a hegység déli részén található Pes-kő adja. Hasonlóan híres bükki névrokonához, ez a sziklaszirt is látványos panorámát tár elénk, de még egy kis barlangot is rejt, amihez egy keskeny, már-már egy Indiana Jones-film díszletének beillő párkányon lehet kisétálni.
Azt nem mondhatni, hogy ez az alig pár méteres Pes-kő-barlang lenne a hegy, illetve a sziklapárkány fő attrakciója. Az üreg inkább egy érdekes részlete annak a festői szépségű, vadregényes összhatásnak, amit a pompás mészkősziklák, a fantasztikus panoráma, a növényzet és úgy egyébként az egész környezet megalkotott. A gerecsei Pes-kőről egy korábbi túraajánlatunkban olvashattok részletesen, amiből az is kiderül, hogyan lehet ide eljutni a legegyszerűbben.
Tériszonyosoknak nem ajánlott ez a sziklapárkány
Könnyű és látványos túrákat ígér a Gerecse keleti dimbes-dombos vidéke, ahol viszont jelzett turistautakat nemigen találunk. Bajna és Epöl között is csak egy nyúlfarknyi zöld háromszögjelzést festettek fel, ami a mindössze 347 méter magas, panorámás Őr-hegyre vezet fel egy rövidke sétával. A hegy a csodás kilátásán túl látványos barlangüregébe is bebocsátást enged, így rögtön két okunk is van, hogy ellátogassunk ehhez az eldugott, de annál izgalmasabb túracélponthoz. Az Öreg-lyuknak nevezett tágas járat hajdanán állatnak és embernek is menedékül szolgált, látványos mészkőképződményeket figyelhetünk meg benne, illetve több legenda is fűződik hozzá, melyekről ide kattintva tudhatsz meg többet.
Sziklatarajok tetején
Ha a bajnai Őr-hegynél járunk, biztosan felfigyelünk majd a közeli, Epöl határában álló, roppant látványos sziklatarajra, amit nemes egyszerűséggel Kősziklának hívnak. Égbetörő, csúcsos kövei már-már magashegységek hangulatát idézik, holott ez a sziklacsúcs mindössze 315 méteres. Aki felkapaszkodik erre a szigetszerűen kiemelkedő kis hegyecskére, nem csupán sziklagyepes panorámában lesz része, hanem egy igazi láblógatós relaxálóhelyet is felfedezhet magának. Ugyanez igaz az innen északi irányban csupán egy kilométerre található Babál-hegyre és Kőszikla-hegyre is, ahová Sárisáp felől mászhatunk fel a leggyorsabban. Ez utóbbi helyszínről ide kattintva tudhatsz meg többet.
Rálátással Sárisápra és a távolban húzódó Nagy-Getére
Dunaalmási kőfejtők
Ahogy a hegység keleti, úgy az észak és északnyugati részén sem találunk túl sok jelzett turistautat. Utóbbi részén viszont az elmúlt években felfestettek pár új nyomvonalat, melyek között több szempontból is kiemelkedő értékkel bír a Dunaalmási Kőpite Túrakörök tanösvény. A Duna-Ipoly Nemzeti Park által létrehozott 9 km hosszú és 32 állomást magában foglaló útvonalrendszer mind geológiai, mind helytörténeti szempontból igen pazar tájat mutat be. A lenyűgöző sziklaformák és eredeti állapotukban megmaradt római vízátereszek mellett csodás kilátás és gazdag élővilág is fogadja a környék felfedezőit. Hogy mi mindent láthatunk itt, hogyan alakult ki ez a páratlan környezet, arról még a 2021 áprilisában megjelent Turista Magazinban számoltunk be.
A gerecsei „márvány” nyomában
Errefelé rengeteg bányát, kisebb-nagyobb kőfejtőt látni, melyek jellegzetes, vöröses színű kőzetanyagát szerte az országban felhasználták köz-, illetve nevesebb épületeknél egyaránt. Még mielőtt az olvasót elkalauzolnánk eme pompás építőanyag egyedi élményt nyújtó lelőhelyeihez, fontos tisztázni egy lényeges tényt. Bár a gerecsei bányákból származó követ – több más polírozott mészkőhöz hasonlóan – „márványnak” nevezik, valójában az csak ránézésre hasonlít arra a bizonyos kőzetre. Igazából egy roppant kemény, tömör mészkőről beszélünk, amely anyag nem ment át azon a metamorfózison, melynek során márvánnyá alakult volna a mészkő. Színe, mintázata hasonló, és a Gerecsében található „márvány” mintája tulajdonképpen még izgalmasabb is az igazinál, ugyanis sok millió évvel ezelőtt élt tengeri élőlények kőbeleit is tartalmazza. Ha figyelmesek vagyunk, egy nagyobb sziklában meglelhetjük őstengeri óriás egysejtűek, megaloduszok, vagy a jura időszaki vörös mészkőben lábasfejű ammoniták mészhéjait, melyek 200 -150 millió évvel korábban az itt hullámzó tengerekben éltek.
Megkapó látványt nyújtó tájseb a Nagy-Pisznice oldalában
Ilyen érdekes geológiai felfedezésekkel elsősorban a Gerecse központi, illetve északi részein találkozhatunk, amely helyszíneket már korábban bemutattunk. Az egyik ilyen látványos, ugyanakkor fokozottan védett, tehát engedéllyel vagy a Duna-Ipoly Nemzeti Park által évente meghirdetett túrákon látogatható helyszín a Nagy-Pisznice oldalában található kőfejtő, vagy az innen északra található Bersek-bánya.
A bánya területén hat év szünet után, a közelmúltban indult újra alacsony intenzitású termelés, ezért a látogathatósága korlátozott.
Ösvény a lombok között
Azt nem mondhatjuk, hogy ismeretlen gerecsei úti célról van szó, de még sokan nem próbálták ki ezt a 11 méter magas, 44 méter átmérőjű kört, ami 105 méter hosszan enged betekintést a fák lombkoronájába, illetve annak élővilágába. Ezt az egyedi perspektívát nyújtó lombkorona-tanösvényt a hegységet átszelő, Süttőt és Tardost összekötő országút mentén találjuk a Vörös-híd térképi feliratnál, illetve az itt található buszmegállót is ugyanígy hívják. Ha erre járunk, semmi kép se hagyjuk ki ezt a kevés sétával elérhető gerecsei különlegességet, amiről egyébként már korábban is született egy élménybeszámoló.
9 százalékos lejtésű felívelő szakaszok és vízszintes szakaszok váltják egymást. Akár kerekesszékkel is járható a tanösvény
A Gerecse felfedezésre váró szigete: Somlyó
Kéktúrázóknak talán ismerősebben cseng a gerecsei Somlyó, avagy Somlyóvár neve, ahol a túra bélyegzőjét is találjuk, de mindezzel együtt kevesen ismerik a hegység nyugati szegélyének kissé félreeső, szigetként kiemelkedő csúcsát, ami több érdekességgel is szolgál a természetjáróknak. A térképeken feltüntettet „Szép kilátás” felirat már sejteti, miért érdemes ide ellátogatni, azonban a Somlyón nem minden a panorámáról szól. Igaz, a hegy kényelmes tetején akár órákig is elücsörög az ember, miközben nagyszerű látvány tárul elé, de aki jobban vizsgálja a térképet, valamint a környéket, az más érdekességet is talál.
Egyrészről a Somlyóvár kulcsosház mögötti tisztás végén is nagyszerű kilátást csodálhatunk meg, továbbá a kíváncsibb turisták az innen pár száz méterre északkeletre található Kis-Somlyón is tehetnek felfedezéseket. Hogy milyen elfeledett érdekességeket találunk itt, arról ebben a cikkünkben olvashatsz részletesen.
A Somlyó harmóniát árasztó tetején
Természetesen a felsoroltakon kívül még számos élményt adó gerecsei túracélpont létezik, ebbe a válogatásba azonban most csak ennyi fért bele. Reméljük, ezek között is találtok kedvetekre valót, függetlenül attól, hogy kisgyerekes családdal, baráti társasággal, vagy egyedül indultok terepi felfedezésekre.
A cikk 2021 májusában jelent meg először.
