Augusztus 29-én lépte át a francia-spanyol határt a műholdas jeladóval felszerelt madár. A magyarországi darázsölyvek közül ő a második, akinek az útját nyomon követik a szakemberek.
A tojó a befogás napja (augusztus 9.) miatt kapta a nevét. Ekkor szerelték fel jeladóval, és ezután még három napig ezen a helyen, Baja térségében tartózkodott, majd egy hetet a Mecsekben töltött. 21-én innen indult el, aztán nyugat-délnyugati irányban haladt, feltételezhetően a Gibraltári-szoros felé.
A darázsölyv világviszonylatban is az egyik legkülönlegesebb táplálkozású ragadozómadár - írja az MME. Külsőre leginkább az egerészölyvhöz hasonlít, de nem rágcsálókkal, hanem talajba ásott üregekben élő társas darazsakkal és méhekkel táplálkozik, a lárvákkal teli lépeket tyúkszerűen kapirgálva szerzi meg. A szeme és a csőre mellett apró, pikkelyszerű tollak vannak, így nem tudják megszúrni a rovarok. Hazai fészkelőállománya 500-750 párra becsülhető. Táplálékállatai korlátozott hozzáférhetősége miatt a darázsölyv hosszú távú vonuló, a telet a Szaharától délre tölti.
A hazai állományból eddig ötnél kevesebb visszafogási adata volt csak a fajnak, amiből azt tudhattuk meg, hogy madaraink a Mediterráneum középső részén vonulnak, és telelőterületük Közép-Afrikában van. Az első műholdas jeladó 2014-ben került fel egy hím darázsölyvre.
Mária elengedésének pillanata:
Kapcsolódó cikkeink:
Egy év kellett a kuvikoknak, hogy kiheverjék a ragasztót
Fostos bugybókák huppognak a Csanádi-pusztákon
A vízimadaraknak és élőhelyüknek is ártasz az etetéssel
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
