Míg Európa országaiban minden tavasszal nagy örömmel fogadják a visszatérő gólyákat, sajnos, vannak olyan helyek is, ahol tömegesen vadásszák őket. A Földközi-tenger térségében minden évben vándormadarak milliói lelik halálukat, és hiába a törvények, a nemzetközi tiltakozás, a helyzet csak lassan változik.
Néhány hete nagy felzúdulást keltettek azok, a magyar sajtóban is megjelent képek, melyeken libanoni férfiak lelőtt gólyákkal pózolnak. Sajnos, a gólyák és más madarak illegális vadászata nem új keletű jelenség, évente vándormadarak milliói lelik halálukat a Földközi-tenger vidékén. A helyzet annyiban változott, hogy a közösségi médiának köszönhetően a világ többi része is tudomást szerzett erről, és nem túlzás, a képek sokkolták az európaiakat.
Libanon a költöző madarak egyik legfontosabb vándorlási útvonalán fekszik. Ezen az útvonalon tavasszal és ősszel madarak millió repülnek fészkelő, illetve telelőhelyeik felé. Köztük mintegy 500 ezer gólya, melyek épp ezekben a napokban is európai, például magyarországi fészkelő helyeik felé tartanak Libanonon át.
A pacsirtákat megeszik, a gólyákat kedvtelésből lövik
Libanonban egyrészt a tengerparti területek számítanak fontos pihenőhelynek, de az ország keleti felében húzódó Bekaa-hasadékvölgy táplálékban gazdag rétjei, vizes élőhelyei is madarak milliói számára számítanak fontos megállóhelynek. A vándorlás tetőpontján gólyák százezrei töltik fel raktáraikat pár napig itt a völgyben fekvő Quaraoum-tónál a további vándorútra, több ezer madár azonban soha nem tér vissza fészkelő helyére.
Libanonban a Birdlife International becslése szerint évente mintegy 2,6 millió vándormadár pusztul el illegális vadászat miatt, de van, aki ennek a számnak a többszörösére becsüli a pusztítást. Libanonban minden négyzetkilométerre 248 lelőtt madár jut, ez az egyik legmagasabb szám a Földközi-tenger térségében.
És hogy miért lövik a madarakat? Erről kérdeztük Suzanne Daou, libanoni környezetvédelmi újságírót és aktivistát. „A madarak vadászatának nagy hagyománya van Libanonban, a legtöbben, ahogy más országokban is, csak kedvtelésből vadásznak. Vannak olyanok is, akik eladják az állatokat éttermeknek, magánszemélyeknek. A gólyákra is leginkább kedvtelésből lőnek, bár az országnak olyan részei is vannak, például északon, ahol eszik is a gólya húsát, ebből készül a tradicionális Qawarma nevű étel. „
Trófea-kiállítás a Facebook-on
A gólyák, mint ahogy a ragadozómadarak is, a földfelszínről felszálló meleg légáramlatokat kihasználva „termikelnek” fel szinte szárnycsapás nélkül a magasba, majd siklanak tovább. Délután, amikor a levegő újra kezd lehűlni, leszállásra kényszerülnek, és fákon éjszakáznak. Mivel Libanon felett, a vándorló gólyák egy időben nagy tömegben jelennek meg, sajnos a vadászok sok madarat le tudnak lőni. Ahogy erről sajnos épp ezekben a napokban is beszámoltak libanoni természetvédők.
Néhány éve sokan még a Facebookon is előszeretettel posztolták a trófeákat. Büszkén pózoló férfiak fegyverrel a vállukon, kezükben egy lelőtt fehér gólya, egy daru vagy épp egy pelikán. Ezeknek a profiloknak többsége nyilvános volt, vagyis bárki láthatta azokat. Ezt használta fel az egyik természetvédelmi szervezet, akik 2013-ban összegyűjtötték azoknak a libanoni vadászoknak a Facebook-fotóit, akik lelőtt vándormadarakkal pózolnak, hogy képet kapjanak arról, melyek fajokat érinti leginkább az illegális vadászat. Az összegyűjtött 700 fotón több mint 13 ezer madár látható a sárgarigótól kezdve a fehér gólyán és a kék vércsén át a békászó sasig, mintegy 140 fajt azonosítottak. Köztük például 8 békászó sast. Csak viszonyításul, a faj magyarországi fészkelő állománya 27-40 pár között van.
Ez a 400 Facebook-profil persze csak a jéghegy csúcsa. „Libanonban a becslések szerint 600 ezren vadásznak- mondja Suzanne- de ez valójában még ennél is több lehet, tekintve, hogy a felnőttekhez gyakran a család gyerekkorú tagjai is csatlakoznak. Hivatalosan 11 ezer vadásznak van engedélye. A legtöbben, akik vadásznak, sajnos nem tartják be a törvényeket, vannak, akik mindenre lőnek, ami repül, legyen az denevér, bagoly, vagy más ragadozó. Sok vadász azt mondja, hogy nem is újítja meg az engedélyét, mert úgysem kap büntetést az, aki illegálisan vadászik. A fehér gólyák esetében a legtöbb bejelentés egyébként olyan vadászoktól érkezik, akik elítélik az engedély nélkül lövöldöző csoportok a tevékenységét."
Van törvény, de…
A korábban említett Facebook-elemzés során a képeken 83 fehér gólyát és 186 darázsölyvet számoltak, ha ezt kivetítjük a 600 ezer libanoni vadászra, nem túlzás a feltételezés, hogy több ezer példányt lőnek le minden évben ezekből a fajokból.
A nemrégiben Európában, és nálunk is nagy felháborodást keltő fotók minden bizonnyal pár évvel ezelőtt készültek. Libanonban egy ideje már törvény szabályozza a vadászatot, például a vadászati szezont, a lelőhető fajokat vagy a minimális korhatárt, amitől fegyvert foghat valaki. „A törvény kimondja, hogy akit illegális vadászat miatt elkapnak, az egy hónapig terjedő börtönbüntetést vagy 500 ezer libanoni líráig (333 USA dollár) terjedő pénzbüntetéssel sújtható.”
A gyakorlatban a törvény betartatása azonban nem úgy megy, ahogy az elvárható lenne, ugyanis a korrupció, a mindent felülíró haveri, családi kapcsolatok erősebbek a törvény erejénél. „Eddig 40 eset jutott el a bíróságig, és közülük többen néhány órás letartóztatással vagy pénzbírsággal megúszták, de senki nem került börtönbe. Amit mi várunk, hogy végre eljussunk a törvény szigorú betartatásáig, komolyabb pénzbírságot rójanak ki, és a bűnösök kerüljenek börtönbe.”
Nemcsak Libanon problémája
2017-ben egy nemzetközi madárvédelemmel foglalkozó csapat a vadászati szezon idején libanoni természetvédőkkel együtt a Libanon hegyen, Bejrúttól keletre a helyszínen tapasztalta meg a pusztítást. Egyetlen reggel, mikor épp erős ragadozómadár-vonulás volt, a csapat több mint 50 darázsölyv lelövését látta, kevesebb, mint 2 óra alatt. A darázsölyv globálisan fenyegetett faj, és nyilvánvaló, hogy ebben az orvvadászat fontos szerepet játszik.
A Libanonban évről-évre ismétlődő, értelmetlen pusztítást látva nemcsak helyi természetvédők, de európai szervezetek, civilek, sőt már kormányfők is megpróbáltak nyomást gyakorolni a libanoni kormányra, hogy tegyen határozott lépéseket az ügy érdekében.
A SOS Tesla-Save the White Storks nevű csoport, melynek tagjai a gólyák vonulási útvonalán található országokban élő aktivisták, a napokban nyílt levelet írtak Libanon elnökének. A levelet 30 ország 58 zöld szervezete támogatta. Ebben kérik, hogy az ország vezetői tegyenek határozott lépéseket annak érdekében, hogy végre legyen vége az országon keresztül vonuló madarak brutális mészárlásának. Kérik továbbá, hogy ezekben a napokban, amikor rengeteg gólya tartózkodik épp az országban, vezényeljenek ki biztonsági szerveket az illegális vadászat által leginkább érintett régiókba, hogy megelőzzék a további mészárlást.
Ahogy arról Suzanne is mesélt nekünk, a változás szándéka megvan, maga Libanon elnöke is, beiktatása kezdetétől kiáll a természeti értékek védelme érdekében. „Azt azonban látni kell, hogy többszáz ezer ember és az ő környezetük véli úgy, hogy amit csinálnak, az rendben van. Az elmúlt néhány évben azonban tapasztaljuk a pozitív változást. De nagyon sok dolgunk van még, nagyon fontos, hogy újabb és újabb kampányokkal továbbra is napirenden tartsuk a témát.”
Ebben a cikkben most csak a libanoni helyzetről beszéltünk, de a probléma számos más országot is érint. A Földközi-tenger térségében évente 25 millió költöző madár válik az illegális vadászat áldozatává. Egyiptom, Líbia vagy Szíria mellett több európai országban is sokan ölik a vándormadarakat, például Máltán, Cipruson vagy épp Olaszországban.
Az MME nemzetközi szervezete a BirdLife International Flight for Survival kampányában hívja fel a figyelmet az illegális madárpusztításokra az Eurázsia-Afrika közötti vonulási útvonalon.
Parlagi sast mentettek a nemzeti park szakemberei
Lelőtték Dórit, a jeladós nyári ludat
Ezzel a könyvvel te is tehetsz valamit az állatokért
