A Medves-Vajdavár-vidék egyes helyein igencsak meglepő, szabályos gömb formájú sziklákra bukkanhatunk. Vajon mik lehetnek és hogyan keletkeztek ezek a néphiedelem szerint ágyúgolyóknak tartott különleges kövek?
A megkövesült ágyúgolyó már csak azért is találó ezekre a 15-30 cm átmérőjű homokkő konkréciókra, mert egyik lelőhelyük éppen a Salgó vára alatti Tatár-árokban található, márpedig 1554-ben Kara Hamza szécsényi bég a ködös időben ágyúkat imitáló fatörzsek sokaságát felvonultatva, harc nélkül vette be a szerinte egyébként bevehetetlen erősséget. Szóval könnyen lehet, hogy a nem használt ágyúgolyók szétgurultak a hegyen... Gyakori tipp még a sárkánytojás is, ami egyrészt gyerekekkel túrázva a környéken jó hívószó is lehet, másrészt a néphit egyes völgyek keletkezését tényleg éppen a sárkányokhoz köti.
De most felfedjük a titkot: sem az ágyúkhoz, sem a sárkányokhoz nincs köze a gömbkőnek, ugyanakkor e természetes eredetű kövek keletkezésének módja nagyon is különleges, legalább annyira, mint egy sárkánytojás!
Hogy a folyamatot megértsük, utazzunk vissza mintegy 25-30 millió évet az időben, amikor ezen a vidéken tengervíz hullámzott. A sekélytengeri környezet áramlásoktól elkerült helyein finomszemcsés homok rakódott le, helyenként meglehetősen egyenletesen. A homokba pedig mészvázas állatok maradványai is kerültek, így évmilliókkal később, a kőzetté válás folyamatában az ősmaradványok CaCO3 tartalma minden irányban gömbszimmetrikusan szivárgott el. Később ez a karbonát kicsapódott a kőzettestben és egy szabályos gömbforma jött létre. A keletkezés harmadik fázisa pedig az volt, amikor a karbonáttartalma miatt az eróziónak jobban ellenálló kőzet kőgolyóbisként hámozódott ki annak puhább környezetéből.
További érdekességeket olvashatsz a Vajdavár-vidék különleges homokkő-formációiról júniusi lapszámunkban, amelyet a Turistashopban, vagy az újságárusoknál vásárolhatsz meg! Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.