Palócföld egyik legemblematikusabb részét, Hollókő tágabb vidékét Mikszáth Kálmán tollából Görbeországként ismerhettük meg: a névadást a dombok és az utak végtelennek tűnő, girbegurba hullámai ihlették.
Ebből a valóban látványos tájból szó szerint is kiemelkedik a Központi-Cserhát mintegy 5 km hosszan elnyúló keleti gerince, amelyen a környék legmagasabb csúcsait találjuk. Közülük a Purga (575 m) van a legközelebb a felhőkhöz, kilátó azonban nem itt, hanem a szomszédos Tepkén (567 m) épült, ahonnan a hegy meredekebb oldalai miatt jobban belátni az alattunk elterülő két völgybe.
A 22 méter magas acélszerkezet megjelenése nem hasonlít a manapság szép számban épülő, modern, impregnált és ragasztott fából készült kilátókhoz, erre azonban jó oka van: az 1960-as évek elején még egészen más minőségben kezdte pályafutását.
Ekkoriban fedezték fel hazánk egyik legnagyobb szénhidrogénkészletét Szeged és Algyő vidékén, amelynek feltérképezéséhez számos kutatófúrásra, ezekhez pedig fúrótornyokra volt szükség. Néhány évvel később, a más eszközökkel végzendő, rendszeres kitermelés felfutásakor, két ilyen munka nélkül maradt torony került Nógrád megye turisztikai szakembereinek figyelmébe, és az acélmonstrumokat rövidesen a természetjárók szolgálatába állították.
A Tepkén, valamint az innen 40 km-re északra fekvő Karancs tetején 1965 tavaszán foglalta el új helyét a két egyforma építmény, amelyek létrák helyett szélesebb lépcsőkkel, hagyományos fa járófelületekkel és a tetejükön fedett körterasszal nyerték el az új funkciójuk betöltéséhez igazodó formájukat.
A kilátónak is otthont adó csúcs neve egy régi árpád-kori falu, Tepka elnevezéséből ered
A hasonló, fúrótornyok újrafelhasználásával épült kilátók ebben az időben nem voltak ritkák, ilyen szerkezetek alkotják például hazánk két legmagasabb kilátójának az alapját is. Közülük az egyik a szomszédos mátrai Sástó fölött, a másik Nagykanizsa csónakázótava mellett található, magasságuk pedig több mint duplája az itteni tornyokénak.
A Tepke alacsony fái között azonban nem kell 4-5 emeletnél magasabbra mászni, a torony tetejéről így is majdnem teljes körpanoráma tárul elénk.
A szerkezet geometriai adottságai miatt a lépcsők lentről fölfelé haladva egyre keskenyebbek és meredekebbek, az utolsó fordulóban a dőlésük a 60°-ot is eléri, az átlagosnál magasabbra nőtt kirándulóknak pedig a fejükre is vigyázniuk kell. Aki azonban saját erőből sikerrel megtette a hegytetőre vezető, hosszú utat, az minden bizonnyal ezeket a próbatételeket is sikeresen kiállja majd, és a következő percekben belefeledkezhet a látványba.
Bár a Cserhátban számos kilátóhelyet találunk, kevés vetekedhet a Tepkéről kínálkozó látvánnyal
A panorámát kelet felé a Mátra hatalmas, kéklő tömbje határozza meg, amely magasan az alattunk elterülő Zagyva-völgy fölé emelkedik. A hegyek előtt Pásztó 9000 fős városa alig tűnik többnek egy halom távoli gyöngykavicsnál. Dél felé az Alföld, nyugaton pedig a Börzsöny távoli hegyei keretezik a látóhatárt, utóbbi előtt azonban a Cserhát szinte összes bércét felfedezhetjük. A sasszeműek Hollókő várát is megcsodálhatják.
A kilátótoronyból átfogó panoráma nyílik a Cserhát szelídebb, nyugati dombsoraira, és méretes keleti szomszédjára, a Mátrára
A kilátót az Országos Kéktúra mentén Nagybárkány felől, míg az ellenkező irányból az Alsótoldhoz közeli Bableves csárdától is elérhetjük, mindkét esetben bő kétórás sétával.
A cikk a Turista Magazin 2020. májusi számában jelent meg. Az egyedi lapszámokhoz képest kedvezményes Turista Magazin előfizetést is vásárolhatsz! A Turista Magazin korábbi lapszámai is elérhetőek.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
