A Kelet-Mecsekben figyelték meg a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság tagjai, hogy a növény szabályosan foglyul ejt bizonyos rovarokat.
A fehérpettyes álcsüngőlepkék, amelyek egyébként nagyon szívesen repülnek rá a növény virágjaira, tömegével ragadnak bele a nektárral teli kelyhekbe. „Vékony lábaik becsúsznak a sziromkehely mélyére, és az állatok onnan már képtelenek kihúzni. Egy 2 nm-es selyemkórós folton 40-50 példány elpusztult és már szinte múmiává aszalódott lepkét figyeltünk meg a selyemkóró virágzatán” - írja a társaság egy Facebook-posztban.
Ez egy jó példa arra, hogy az idegen, inváziószerűen elterjedő fajok milyen problémákat okozhatnak. A selyemkórót ugyanis 300 évvel ezelőtt hozták be Magyarországra, eredetileg dísznövényként és textilipari növényként hasznosították. A 19. század közepén azonban kivadult. A méhészek szeretik, mert az illata nagyon édes, és nagyon jó a mézelőképessége. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság arról is ír, hogy a 19-20. században már tudatosan is telepítették a növényt.
A fehérpettyes álcsüngőlepke (Amata phegeae) és a selyemkóró így nem tekintenek vissza túlságosan hosszú közös múltra, a lepkéket váratlanul érheti a szokatlanul erős illat és a ragacsos felület. „A jelenséget más pontokon is megfigyeltük, és állítjuk, hogy a selyemkóró jelentős mértékű pusztítást vitt végbe a Kelet-Mecsek álcsüngőlepke-állományában. Terjedésének megakadályozása ma már kötelező feladat kell legyen” - vonja le a konklúziót a társaság. A fehérpettyes álcsüngőlepke egyébként nem védett faj.
Kapcsolódó cikkeink:
Ritka lepkefajt figyeltek meg a Garbolci-erdőben
Két év felfüggesztettet kaptak az illegális lepkevadászok
Megviselte a tél a pilisi békákat
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
