A Magyarországon meglehetősen gyakori előfordulású, száraz és üde gyepekben, különböző gyomtársulásokban, parlagon hagyott területeken, utak mentén növő, júniustól októberig virágzó mezei cickafarkat hosszú évszázadok óta ismeri és alkalmazza a népi gyógyászat.
Az őszirózsafélék [Asteraceae (Compositae)] családjának csövesvirágúak [Asteroideae (Tubuliflorae)] alcsaládjába tartozó mezei cickafark (Achillea collina) évelő, lágy szárú, tarackszerűen kúszó gyöktörzset fejlesztő növény. Szára 30-80 cm hosszú, szórt állású, hosszúkás, lándzsás levelei többszörösen szárnyaltan szeldeltek. Virágzata aprócska fészkekből összetett sátorozó buga. Termése ovális formájú, lapított, bóbita nélküli kaszat.
Drogja a virágzó, föld feletti hajtás felső része (10-30 cm), valamint a teljesen virágzó állapotban, 1-2 cm-es kocsánnyal gyűjtött virágzat. Teáját elsősorban étvágyjavítóként, valamint gyomorfekély, bélhurut és felfúvódás esetén alkalmazzák. Gyulladáscsökkentő és antiszeptikus hatása miatt öblögetőszerként fogínybetegségek kezelésére is alkalmas. A vénás vérkeringést élénkíti, továbbá mérsékli a vénás pangást. Hatékonyan csillapítja az orr, a szájüreg, a légutak és a gyomor vérzéseit.
A köznyelvben a drog szinte kizárólag a kábítószerekre használatos kifejezés. Fontos azonban tudni, hogy a hatóanyagot tartalmazó, rendszerint csak szárítással tartósított növényi részeket, illetve a növényi nyersanyagból előállított termékeket (pl. illóolaj, balzsam stb.) is drognak, egészen pontosan növényi drognak nevezi a szaknyelv. Gyógyszer- és drogismerettel a farmakognózia tudománya foglalkozik. A mezei (Achillea collina), a közönséges (A. millefolium) és a réti cickafark (A. pratensis) pontos meghatározása - a nagy alaki változatosság és az átmeneti alakok előfordulása miatt - még a szakemberek számára sem mindig egyszerű feladat.
A mezei cickafark (A. collina) hatóanyag-tartalma előnyösebb, mint a közönséges cickafarké (A. millefolium). Az értékes illóolaj a virágzatokban sokkal nagyobb mennyiségben (0,2-0,5%) fordul elő, mint a levelekben.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2013 szeptemberi számában.
Kapcsolódó cikkeink:
Gyermekláncfű, a gyógyító gyom
Buglyos szegfű, a sallangszirmú láprétlakó
