Összeállításunkban ezúttal olyan hazai keresztutakat hoztunk, amelyek egyedi kialakításukkal és különleges környezetükkel nem csak a hívőket nyűgözik le. Remek kirándulóhelyek, ugyanakkor tökéletes helyszínek is a húsvéti ünnepekre.
Kálvária – átültetett jeruzsálemi Golgota
A Kálvária jelentése Krisztus keresztre feszítésének útja és helye Jeruzsálemben, amit a történelem során sok keresztény zarándok keresett fel. Mivel azonban a szentföldi helyszín nem minden hívő számára volt elérhető, a római Szentszék engedélyezte, hogy a szerzetesek felállítsák az eredeti keresztút és Golgota szimbolikus mását a hozzájuk közeli helyeken. Így létesültek Európa-szerte és hazánkban is a települések közelében a kálváriáknak nevezett keresztény kultikus helyek, amelyeket főként a környező tájból leginkább kiemelkedő dombokra építették. A magaslat tetejére vezető utat pedig Krisztus szenvedéstörténetének eseményeit megörökítő stációk szegélyezték.
Mutatunk öt szép környezetben megbújó, különleges, szabadtéri kálváriát, amit érdemes meglátogatni, ha egy kis csendre, nyugalomra és a világról, az élet dolgairól való szemlélődésre vágysz.
Tatai Kálvária-domb
Tata egyik legérdekesebb látnivalója az Öreg-tó északnyugati csücskében helyezkedik el. A 166 méter magas Kálvária-dombon ugyanis izgalmas épületkompozíció várja mindazokat, akik túlmerészkednek az Öreg-tó – tatai vár – Esterházy-kastély nyújtotta látványosságokon.
A fennsík közepén szép barokk kápolna áll, ami 1775-ben épült, Fellner Jakab tervei alapján, egy korábban itt lévő, 14. századi templom romjain. A kápolna mellett található az 1770-ben elkészült rendkívül látványos Kálvária-szoborcsoport, Schweiger Antal alkotása.
Érdekes módon stációk nem készültek a domboldalon.
A kápolna mögött viszont egy különös alakú víztorony tör az ég felé, az 1968-ban épített téglatorony ipari műemlék, és olykor kiállításokat és hangversenyeket is rendeznek benne.
A város délnyugati részén emelkedő domb, amit korábban Márvány-hegynek és Szent Iván-hegynek is hívtak, a Kálvária-szoborcsoportról kapta mai nevét
A domb tetején magasodik a 37 méteres Fellner Jakab-kilátó, amelynek kilátószintjére 175 lépcsőfok leküzdésével juthatunk fel. Söréttoronynak is nevezik, ugyanis 1939-től az 1960-as évekig itt működött a Turul sörétöntöde. A tetejéről elénk táruló panoráma elképesztő: egész Tata városa, az Öreg-tó a lábunk előtt hever, távolabb jól látszanak a Gerecse és a Vértes hegyei is.
A Kálvária-domb lábánál pedig az egykori kőfejtő udvarában Szabadtéri Geológiai Múzeumot találunk, amely igazi csemege lehet a megszállottaknak és a műkedvelő geológusoknak, az egykori mészkőbánya falában ugyanis a földtörténeti középidő teljes rétegsora végigkövethető. 1958 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület.
Zebegény kálváriája
A Dunakanyar talán legszebb fekvésű településének egyik legkülönlegesebb értéke a Kálvária-kápolna és az oda vezető út. A Kálvária-hegy lábánál egy sziklaszentély található, mely egykor vélhetően remetebarlang volt.
A meredek, de romantikus keresztutat 9 domborművel díszített stáció szegélyezi.
Az út végén egy 1853-ban épített klasszicista kápolnához érünk. A 10, 11, 12, 13-as stációképeket a kápolna külső oldalán találjuk, a 14. domborművet a kápolnában helyezték el.
A Kálvária-domb tetején található az országzászló, az első világháborús és a Trianon-emlékmű, nem messze innen pedig a Kós Károly-kilátó, ahonnan remek panorámát élvezhetünk: lábunk előtt Zebegény festői látképe, a Duna túlpartján Dömös házai tűnnek fel, valamint a Visegrádi-hegység vonulataira tapaszthatjuk a szemünket. A jobb szélen a Helembai-hegység és a Börzsöny délnyugati tömbje uralja a látóhatárt.
Kőszegi kálvária
A Kálvária-hegy Kőszeg belvárosától északra emelkedik. A 393 méteres domb tetején áll a város több pontjáról jól látható kecses, parasztbarokk templom, amely 1729–1935 között épült, a pestis idején tett fogadalomból. Hozzá stációkkal övezett, vadregényes szerpentin vezet. Különlegessége a keresztútnak, hogy az 1763-ban készült régi stációkat 1890-ben lebontották, néhány megmaradt domborművet azonban a templom melletti kerítés kőfalában helyeztek el.
A mai kálvárián, a Ludwig Schöne által az 1890-es években tervezett 14 stációfülke-épületekben eredetileg festmények voltak, ám 20. század folyamán ezekbe gyárilag készített, öntött domborművek kerültek.
A templom mellé 1735-ben remetelak épült.
Mindkét épület és a stációk 2023-ban felújítson estek át. A templomot és a remetelakot alapesetben kívülről csodálhatjuk meg, belül csak a helyi plébániahivatallal előzetesen egyeztetve nézhetünk körül. Vitathatatlan, hogy kőszegi kálvária egyik legfőbb vonzereje, hogy temploma mellől felejthetetlen panoráma nyílik a városra és a környező tájra.
Barnagi kálvária
Barnag község keresztútjának különlegességét – amellett, hogy a legrégebbi ilyen típusú kultikus építmény Veszprém vármegyében – az adja, hogy a hagyományos 14 helyett 7 stációt találunk a falu temploma és a kálváriadomb között. Szintén nem mindennapi, hogy a kálvária jelenetei Jézus keresztútig tartó történetet Mária szemszögéből mutatják be, a Fájdalmas Anya hét fájdalmát ábrázolva.
A kőből épült stációkban – amelyek maguk is kápolnaformájúak – eredetileg festett faszobrok álltak, ma fémre festett képek. A plasztikus alkotások Somogyi Győző Kossuth-díjas grafikus- és festőművész munkáját dicsérik.
A kálváriadomb tetején klasszicista stílusú kápolna zárja a keresztutat.
A stációk és a kápolna legutóbb 2003 és 2012 között újult meg. A kálvária Barnag határának északkeleti részén, a katolikus temetőhöz vezető út mellett, illetve a temetőben található.
Bodajk kálváriája
Bodajk, a kéktúrázók számára nem ismeretlen, hiszen a Bakony lábánál fekvő kis városon halad át az Országos Kéktúra nyomvonala. Azt azonban kevesebben tudják, hogy Magyarország egyik legősibb kegyhelye a bodajki, és a legfrissebb régészeti kutatások szerint igaz lehet az évezredes helyi néphagyomány, miszerint Szent István királyunk kápolnát alapított a településen. Ez a plébániatemplom a kálvárián lehetett, ahová fiával, Imre herceggel gyakorta csónakkal járt imádkozni.
A kálváriadomb tetejére vezető út mentén kettesével állnak a kálvária kis kápolnákat formázó stációi, melyek Krisztus szenvedésének történetét mutatják be. A stációikat 1926-ban szentelték fel, azokat Bory Jenő szobrászművész készítette (aki nem tudná: ő a székesfehérvári Bory-vár építője is).
A dombtetőn Szűz Mária és Szent János szobra látható, mellettük három keresztet találunk.
A keresztek körüli kőkerítésen 13 angyalszobor állt eredetileg, ezek azonban a II. világháborúban megsemmisültek vagy megsérültek. Közülük kettőt a kőkerítés bejáratánál helyeztek el. 2002-ben az épületegyüttest felújították. A stációkat legutóbb 2023-ban restaurálták.
Ha végigtekintünk a magaslatról, megkapó kilátás tárul elénk: a Móri-árok peremein a Bakony és a Vértes domborulatai láthatók. Keleten a Vértes falszerű, sziklás letörése a közepén a fehéren „világító" csókakői várral. Ellenoldalon a Bakony lankásabb vidéke emelkedik az alacsony Tési-fennsík felé. A bodajki búcsút minden év szeptember 12-én – Szűz Mária nevének ünnepén –, vagy a hozzá közelebb eső hétvégén tartják, amikor több ezer zarándok érkezik a településre.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
