A Przewalski-lovak vágtáznak, legelnek, jól érzik magukat a pentezugi, fagyos, téli tájban. Félteni nem kell őket a hidegtől, mert a szőrzetük rendkívül vastag, nyáron pedig megfelelő zsírréteget halmoztak fel, így simán átvészelik a telet.
Nemrég osztott meg jó pár szép fotót a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Facebook-oldalán a pentezugi vadlórezervátumban élő Przewalski-lovak téli mindennapjairól.
Ezekről a különleges állatokról azt érdemes tudni, hogy eredetileg leginkább Ázsiában, Kínában, Kazahsztánban és Mongóliában fordultak elő.
Azért is kivételesek, mert az utolsó máig fennmaradt valódi vadlovak, amelyeket sosem háziasítottak.
A Przewalski-ló (Equus ferus przewalskii) formára a zebrához hasonlít, pont olyan zömök és robusztus, de persze nem csíkos, hanem a barna különböző árnyalataiban játszik a szőrzete, így bele tud olvadni a környezetbe. Hasa és pofája világosabb, sörényétől a farkáig egy sötét csík húzódik, és a lábai is feketék.
Ezen kívül a házi ló legközelebbi rokona, amely a 20. században pusztult ki a vadonból. Az utolsó vadon élő példányt az 1960-as években látták. A jelenlegi világállomány egy tenyészprogramnak köszönhető, amelynek alapját 12 európai és észak-amerikai állatkert fogságban tartott egyedei jelentették. A világállomány összesen 2000 egyedre tehető, ebből 600 ló Mongóliában él vad körülmények között.
A pentezugi vadlórezervátum 1997-ben jött létre azzal a céllal, hogy megőrizzék a fajt és ezt a rendkívül érzékeny, védett természeti területet, illetve tenyészprogramot is működtetnek.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alatt egy megközelítőleg 300 egyedes populáció él mintegy 3000 hektáros területen, ahová a velük foglalkozó kutatókon kívül más csak külön engedéllyel léphet be.
A Przewalski-lovak kisebb csapata azonban a Hortobágyi Vadasparkban mindenki számára megtekinthető.
A Pentezug fokozottan védett élőhely, ahol ritka, változatlan formában fennmaradt szikes növénytársulások élnek, amelyek még a jégkorszak után alakultak ki. A Przewalski-lovak mellett rekonstruált őstulkok is otthonra leltek itt, ennek köszönhetően a nádasok megnyíltak, és a mozaikosan váltakozó szikesek, zsombékosok ma védett madaraknak nyújtanak életteret.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
