A Vác mellett magasodó Naszály népszerű túrahelyszín, ezekben a napokban azonban sokan egy különleges és csoda szép tavaszi látvány kedvéért jönnek ide. A csodák azonban törékenyek, főleg, ha sokan szeretnék azokat látni.
A nárciszmező régóta itt van már, eddig azonban kevesen ismerték azt, de idén – néhány interneten terjedő látványos fotónak köszönhetően – létezésének híre szélsebesen elterjedt. Múlt hétvégén jöttek is sokan, nagyon sokan, hogy saját szemükkel is láthassák ezt a valóban gyönyörű nárciszmezőt. Közöttük voltam én is, mivel a nárcisz nagy kedvencem és a képek engem is elvarázsoltak, ráadásul a Naszályon egyébként is jó túrákat lehet tenni, amit ki is használtunk a nárciszok után.
Nemcsak szépek, illatosak is
A nárciszmező – amit már az M2-es útról is látni – a Vác közelében található sejcei elágazástól közelíthető meg, a mészkőbánya és a cementgyár között húzódó szállítószalag melletti földúton. Ezen a vasárnapon azonban elég volt csak követni a többi embert. A nárciszok azonban hamarosan elvirágoznak, és akkor véget ér az idei varázslat. Sajnos azonban, úgy tűnik, a sok ember egyetlen varázslatnak sem tesz jót. De erről kicsit később.
A Naszály promenádja volt a szállítószalag melletti földút ezen a vasárnapon
Előtérben a nárciszok, háttérben a mészkőbánya
Hogy hogyan került ide ez a rengeteg virág, arról később egy helyi úr mesélt nekem, aki elmondta, hogy ebben a kertben már generációk óta termesztenek virágokat, főleg nárciszokat, de vannak jácintok és tulipánok is. A Naszályon régen sokan termesztettek bogyós gyümölcsöket - főleg málnát, ribizlit, szedret-, kiegészítésképpen pedig sokan virágokkal is foglalkoztak, a hegy oldalában most is több helyen látni még kisebb-nagyobb nárciszmezőket, felhagyott kertek emlékeit, amelyeket mostanra körülölelt a növényzet.
Panorámás nárciszmező
Ahogy a helyi úr később mesélte nekem, a kert tulajdonosai már idősek, és nem tudnak annyit foglalkozni a virágokkal, mint korábban. Nem tudom, hogy mit szólnak a virágok hirtelen jött népszerűségének, tudnak-e róla egyáltalán. Amikor ott jártam, egy-két embert leszámítva, senki nem ment be a virágtenger közepébe, mindenki csak annak széléről fotózott. Legalábbis én ezt láttam akkor.
Hétfőn azonban mások elbeszéléseiből kiderült, hogy voltak, akik nem csak gyönyörködni jöttek, és nem volt elég nekik néhány fotó a virágokról, állítólag voltak, akik nagy tételben kezdték el leszedni, kiásni (!) a virágokat. Tudom, most sokan azt mondják, talán helyesebb lett volna az első képek készítőjének nem megadni a nárciszmező pontos helyét.... Nem tudom. De ahogy például a levendulásokban, vagy a kőröshegyi tulipánültetvényen, itt is is meg lehetne oldani, hogy kulturált körülmények között megcsodálhassa és lefotózhassa a virágokat, az, aki szeretné, úgy, hogy a virágok is megmaradhassanak, és évről évre újra virágozhassanak. Ha tényleg úgy van, hogy a tulajdonosok már nem tudnak a kerttel foglalkozni, talán Vác városa felkarolhatná ezt a helyet. Szerintem még az sem lenne ördögtől való, ha jelképes belépőt szednének, amit aztán a kert szépítésére lehetne fordítani. Talán meg lehetne ezt oldani úgy, hogy azzal a virágok is jól járjanak és azok az emberek is, akik gyönyörködni szeretnének bennük.
Aki egyébként errefelé jár, annak érdemes a Naszály tetejére is felmenni, ami nemcsak remek túra, de ott is egy szépséges virágtenger fogadja a látogatót, odvas keltikék tömegei borítják az erdők alját.
A Naszály tetején ebben az időszakban varázslatos keltike-tenger fogadja a kirándulókat
Aki szeretne még nárciszokat látni, az május elején tegye szabaddá magát, akkor várható ugyanis Közép-Európa legnagyobb nárciszosának, a Somogy megyei Babócsai basakert nárciszainak a virágzási csúcsa. Itt három-négy hektáron mindent milliónyi nárcisz borít. Babócsa honlapján a virágok aktuális állapotáról folyamatos tájékoztatást adnak. Az a kert sokkal régebbi, mint ami a Naszályon van, itt ugyanis a török kor óta virágoznak nárciszok, amelyeknek még ma is 15 %-át a hazánkban őshonos csillagos nárciszok teszik ki.
A vadon is fellelhető fajok mellett számos egyéb nemesített fajta ismert, ezek számát nyolcezerre becsülik, ráadásul a nárciszok előszeretettel hibridizálódnak is, szóval nem könnyű átlátni a nárciszok nemzetségét. A hazai kertekben leggyakrabba az élénksárga virágtakarójú sárga nárcisszal (Narcissus pseudonarcissus) és a fehér nárcisszal (N. poëticus) találkozhatunk.
Magyarországon egyetlen faj, a védett csillagos nárcisz (N.angustifolius) őshonos. Sajnos ma már csak kevés helyen látható, de például az Őrségben még találkozhatunk természetes állományával. A csillagos nárcisz a hegyi kaszálórétek, kiszáradó láprétek és üde erdei tisztások faja, de sajnos gyakran hibridizálódik a kertekben látható fehér nárcisszal.
A nárciszok mérgező növények, a likorin nevű méreganyag főleg a hagymában és a levelekben található.
