Gyönyörű partimadarak a Balatonnál

Az őszi madárvonulás időszakában a partimadarak is útra kelnek, és északról délre tartanak. Útközben pedig olyan helyeken is megállnak feltöltekezni, mint például a Balaton, annak is az erre alkalmas sekély részei. A déli part amúgy is jóval alacsonyabb vízállású, de az idei nyár végére egy egész nagy homokzátony is kiemelkedett a vízből a parttól tisztes távolságban, és egy igazi kis madárparadicsom alakult ki rajta.

Az ilyen jellegű helyek ideálisak az apró partimadaraknak, amelyeknek bár hosszúak a lábaik, a termetük miatt mégis maximum a pár centis víz, vagy a vizes, iszapos talaj a legjobb táplálkozóhely számukra. Ezeken a területeken kutatnak élelem után, a rövidebb csőrűek egyszerűen csak felcsippentik az apró rákokat, férgeket, rovarokat vagy csigákat, a hosszabb csőrrel rendelkezők pedig a vízbe és a nedves földbe furkálással kutatnak táplálék után.

Madaras és természetfotós körökben hamar elterjedt a híre a Balaton homokzátonyán augusztus vége óta nálunk időző különleges partimadaraknak, amelyek zöme a tundrákon fészkelt, és most melegebb helyekre tartanak, hogy ott töltsék a telet. Koncz-Bisztricz Tamás fiatal természetfotós is felkerekedett, hogy meglesse őket, aki elképesztően szép képekkel tért haza a magyar tengerről.

Őt is meglepte, mennyire bizalmasak ezek az északról érkezett madarak, hiszen álcázás nélkül is egy-két méterről meg lehet figyelni őket. Egyrészt ez azért lehet, mert azokon a vidékeken, ahonnan érkeztek, nem nagyon találkozhattak emberrel, másrészt annyira belefeledkeznek az energiaraktáraik feltöltésével, hogy igazából nincs is idejük holmi iszapban fetrengő fotósokkal foglalkozni.

Tomi kétszer is járt a zátonyon, és végre fotózhatott parti lilét, havasi partfutót és fenyérfutót is, amelyekről eddig még nem volt fotója, most pedig egy egész csokorra való művészi kép született róluk. Igaz, a parti lilék nem adták magukat olyan könnyen, ugyanis róluk csak esti fényekben sikerült most képeket készítenie.

Kis lilét is sikerült lencsevégre kapnia Tominak, igaz, róla már sok szép képe van, de ez az apró annyira annyira helyes, hogy megunhatatlan. Egyébként a kis lile hazánkban is költ, ellentétben a többi madárfajjal, amelyeket Tomi a homokzátonyon fotózott, azok ugyanis csupán átvonulnak hazánkon. Bár most képen nem láthatjuk, de kőforgatók is előfordultak itt, sőt, olyan igazi ritkaságokat is láttak most ezen a területen, mint a lócsér, a kis goda, a sarki partfutó vagy az ékfarkú halfarkas.

Lassan erről a helyről is továbbállnak ezek helyes madarak, de szerencsére rengeteg szép fotó marad róluk emlékbe. Galériánkban Tomi lenyűgöző fotóiból nézhettek meg egy válogatást az alábbi képre kattintva: