Ha már volt olyan szerencséd, hogy aránylag fényszennyezéstől mentes helyről kémlelhetted a tiszta éjszakai égboltot, akkor valószínűleg téged is elvarázsolt a Tejútrendszer látványa. Ilyet viszont biztos, hogy nem láthattál még eddig, már csak azért sem, mert ehhez a déli féltekére kellett utaznia a készítőjének.
A Magyar Asztrofotósok Egyesülete idén indult Hónap képe sorozatában február legszebb asztrofotójának ezt, a galaxisunk közepét ábrázoló képet választották. A hihetetlenül részletgazdag fotó készítője egészen Dél-Afrikáig utazott ezért a látványért egy 2018-as namíbiai asztrofotós expedíció keretében. Hogy miért kellett odáig elmennie ezért a fotóért, azt Schmall Rafael meséli el.
Schmall Rafael: Tejútcentrum
A képen a Tejút, azaz galaxisunk centruma látható, amely bár Magyarországról is megfigyelhető, innen csak kifejezetten előnytelenül, egy rövid nyári időszakban, meglehetősen alacsonyan a déli horizont felett. Ezzel szemben a déli félteke felett a galaxis központja magasra, az égbolt csúcsáig emelkedik, emiatt nagyszerű témává válik egy asztrofotós számára, aki gyakorlatilag bármilyen fókuszú lencsével csodás felvételt készíthet róla.
Egy életre szóló élmény a Khomas-felföldön
A namíbiai expedíció helyszíne, a Khomas-felföld ideális klímával rendelkezik. 1700 méteres tengerszint feletti magassága, száraz, tiszta levegője párosul a fényszennyezés teljes hiányával, így tökéletes lehetőséget nyújt a déli félteke mélyég objektumainak megörökítésére. Mivel ez az expedíció egy különleges lehetőség volt az életemben, ezért igyekeztem a teljes asztrofotós eszköztárammal az összes rendelkezésre álló időt kihasználni, az elkészült nyers fotókat pedig alaposan, jól átgondolva feldolgozni, akár évek elteltével is.
A felszerelés
Az expedíción kitelepített több rendszer egyikével készültek a nyers fotók. Ez a könnyebb, hordozható szett egy Canon EOS 1100D-ből és egy Samyang 24mm f1.4-es objektívből, SkyWatcher Star Adventurer utazó mechanikából, mint óraműves állványból állt. Ez utóbbit egyik tengelyen Lacerta M-Gen autoguiderrel vezettem meg. A Samyang objektív f4-re rekeszelve a centrum felé lett fordítva és a fényképezőgéppel a klasszikus öt perc, ISO800-as beállítással összesen 50 darab képkockát exponáltam. Ennél többre az égbolt kiváló minősége miatt nem is volt szükség.
A Tejút csodás részletei
A felvétel komponálása során a centrum mellett lévő Rho Ophiuchi és a narancsos színű Antares körüli ködkomplexum miatt kissé lejjebb volt érdemes helyezni a központi régiót, és így szép kompozíció jött létre a fény és a sötétség erős ellentétével. A felvételen a Tejút centrumának megannyi részlete tűnik fel, például a jellegzetes kontúrú sötét porfelhő komplexumok, rózsaszínes árnyalatú csillagkeletkezési területek, és a megszámlálhatatlanul sok apró csillag, amelyek együttese meleg sárga fényt kölcsönöz galaxisunk központi részének.
