Már gyülekeznek a kiskunsági pusztán a bíbicek, a lilék és az ugartyúkok, hamarosan pedig a vonuló ludak is megérkeznek.
A bíbicet könnyű felismerni jellegzetes bóbitájáról, fehér hasáról, kerekded szárnyáról és csapongó röptéről. Gyakori fészkelő nedves rétjeinken és szikes területeinken - írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a honlapján.
Bíbic
Ezzel szemben az ugartyúkkal már nincs olyan egyszerű dolga az embernek, a jó megfigyelőképesség mellett egy kis helyismeretre is szükség van. A hatalmas szeméről felismerhető madár kedveli a rövid füvű, szinte kopár területeket, így a Felső-Kiskunságban kedvező élőhelyeket talál. Emellett viszont kevés van belőle (becslések szerint Magyarországon nagyjából 50-100 pár), és még kiváló szürkés-barnás rejtőszínnel is rendelkezik, így nem könnyű észrevenni. Ha veszélyt észlel, mozdulatlanná dermed, és szinte láthatatlanná válik. Az ugartyúk egyébként nem tyúkféle, a lilealkatúak rendjéhez tartozik. Szeme, hosszú lába és csőre sárga színű.
Ugartyúk
Egyszerre 5-10 példányt lehet megfigyelni a gyülekezőhelyeken, de ennél akár jóval többen is lehetnek a nemzetipark-igazgatóság szerint. Inkább éjszaka aktív, nappal behúzódik kisebb mélyedésekbe vagy földrögök árnyékába. Szürkületkor könnyebb felfedezni, ilyenkor hallatja jellegzetes, rikoltó hangját. A szántóföldeken is megfigyelhető, mivel eredeti élőhelyéből, az alacsony füvű szikes legelőkből egyre kevesebb van.
Emellett mostanában megfigyelhetjük az aranylile csapatait is az alföldi pusztákon. Alapvetően Eurázsia északi részén, tundrákon, lápokon fészkel, nálunk csak ősszel, az átvonulás során jelenik meg, a havasi liléhez hasonlóan. Utóbbi fajnak jellemzően ugyan a Hortobágyon pihennek meg a csapatai, de a Felső-Kiskunságban is rendszeresen előfordulnak, az elmúlt napokban is sikerült megfigyelni.
Aranylile
A földön fészkelő madárfajok megmentésének kulcsa a legeltetéses állattartás visszahozása lenne, enélkül ugyanis az élőhelyek elszegényednek, bemocsarasodnak, megszűnnek a szikpadkák, szikfokok, a hátak és mélyedések változatossága.
Egy kupac aranylile
Az idei aszályos nyár vége, az ősz eleje nem kedvez a pusztai vízimadaraknak, szikes tavaink nagy része kiszáradt. Ugyanakkor hamarosan megérkeznek a vonuló ludak tömegei is, bízunk benne, hogy addigra megérkezik a csapadék is és megtelnek vízzel a tavak - írja a nemzetipark-igazgatóság.
Kapcsolódó cikkeink:
Már a Kiskunságban jár a kalandvágyó medve
Káprázatos a Tejút a Böddi-székről
Most a legkáprázatosabb a túzokok násztánca - videóval
350 ezer facsemetét ültetnek el a Kiskunságban
