Egy friss hazai tanulmány szerint az elmúlt 50 évben tartósan és folyamatosan növekedett a Balaton sótartalma. Ha ez a tendencia marad, akkor ez várhatóan az élővilágra is hatással lesz. Vajon tényleg magyar tenger lesz belőle?
Egyre sósabb a Balaton vize – hívta fel a figyelmet a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet weboldalán. Ahogy írják, az édesvizek sótartalmának növekedése (szakszóval szalinizációja) világjelenség, amely 21. század első évtizedeiben került az érdeklődés homlokterébe. Ennek elsődleges kiváltó oka a bányászat, a kőolaj- és gázkitermelés, az utak sózása, a műtrágyahasználat és a tájhasználat változása, amit tovább erősít az urbanizáció, a kommunális és ipari szennyvízkibocsátás, a beépített, lefedett terület növekedése, és sajnos a klímaváltozás is.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös tanulmánya, amely a Hidrológiai Közlöny 2024. évi 3. számában jelent meg, kimutatja, hogy a 19. század végétől a 20. század közepéig a tó vizének sótartalma nem változott, viszont az elmúlt nagyjából 50 évben tartós növekedés indult meg, mely napjainkban is tart.
A Balatont vizsgálva a víz sótartalma 450 mg/l értékről napjainkra 620-690 mg/l körülire nőtt.
Eszerint a Balaton egészen az 1980-as évek elejéig édesvizű tó volt, de ma már édes-sós átmeneti vizű.
A kutatók szerint a sótartalom növekedése szükségszerűen hatással van a tó ökológiai rendszerére, amely azonban eddig nem nagyon képezte vizsgálatok tárgyát. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy
amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, 50 év múlva a Balaton sótartalma megközelíti az 1000 mg/l értéket, amely a tavi élővilág jelentős megváltozását okozhatja.
Összehasonlításképp néhány adat arról, hogy az élővizek sótartalma valójában milyen széles tartományban helyezkedik el: a Szent Anna-tóban a sótartalom csak 10 mg/l, a Fertő-tóban 1500-2000 mg/l, a Velencei-tóban 3000 mg/l, viszont a tengerekben már 35000 mg/l körüli.
Mint írják, a Balaton vizének összetételét alapvetően 8 fő ion határozza meg, ezek közül csak a kalciumion koncentrációja nem nőtt, ennek oka az, hogy a magyar tengerben jelentős mértékű a mészkőkiválás. Ugyanakkor a sótartalom növekedésére a klímaváltozás is hatással van. Az ezredfordulót követően napjainkig kilenc alkalommal fordult elő az, hogy a tó éves vízmérlege negatív lett. Ez azt jelenti, hogy a párolgás mértéke nagyobb volt, mint a csapadék és a hozzáfolyás együttesen. Emiatt növekedett a víz tartózkodási ideje a tóban, ez pedig az oldott sók töménységének növekedését eredményezte.
