Ahol megjelenik a cifrarák, ott előbb-utóbb bajba kerülnek az őshonos rákok. Egy most publikált kutatás szerint számos halfaj étrendjén már ott van a cifrarák, ezáltal pedig ezek a halak talán az állományok kordában tartásában is segíthetnek.
Az amerikai eredetű cifrarák a leggyakoribb idegenhonos rákfaj hazánkban. Az inváziós faj a Közép-Tisza vidékén széles körben elterjedt, és a legtöbb élőhelyen tömegesen van jelen, komoly veszélyt jelentve az őshonos rákfajokra. Nyeste Krisztián és Somogyi Dóra 2018 és 2020 között a Nagykunsági-főcsatorna abádszalóki szakaszán ragadozó és mindenevő halfajokat vizsgáltak, és gyomrukban gyakran találtak cifrarák-maradványokat. Eredményeikről a Halászat című folyóiratban számoltak be.
A kutatók tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy ha egy adott víztérben kellően nagy egyedsűrűséget érnek el a cifrarákok, akkor az ott élő halfajok, köztük is a mindenevők és a halevő ragadozók étrendjébe hamar bekerülnek. A kutatók többek között balin és süllő gyomrában találtak cifrarák-maradványokat. Ezek a halak így valamelyest kordában tarthatják a cifrarákok állományát, de a feltevés további és több víztérre kiterjedő vizsgálatokat igényel.
Ennek a kősüllőnek a gyomrából is cifrarákok kerültek elő
Az észak-amerikai elterjedésű cifrarák az Egyesült Államok keleti partvidékén honos. A fajt a 19. század végén telepítették be Németországba, amikor a rákpestis következtében az őshonos rákállományok mérete drasztikusan lecsökkent. Azóta spontán terjedése, illetve további telepítések miatt a faj ma már szinte egész Európában jelen van.
Cifrarák
Hazánkban az 50-es években került be, majd szép lassan, nagyobb folyóink mentén, országszerte elterjedt. Ma már a leggyakoribb idegenhonos rákfaj. Nagyon jól alkalmazkodik, gyorsan terjed, két víztest között a szárazföldön is képes átkelni, ráadásul képes ivartalan szaporodásra is.
A cifrarákkal több probléma is van. Egyrészt egy adott élőhelyről kiszorítja az őshonos rákfajokat, elfogyasztja más őshonos fajok, rákok, halak ikráit, ráadásul tünetmentes hordozója a rákpestis nevű betegségnek, ami viszont halálos az őshonos rákfajokra nézve.
Testhossza 11-12 centiméter. Színe általában barna. A potroh hátlemezein jellegzetes barnásvörös foltok láthatók, erről kapta magyar nevét. Ollói a testméretéhez viszonyítva kisebbek, mint az őshonos fajoknál.
