Más által megszerzett zsákmányt ellopni nem szép dolog, de a túlélésért folytatott küzdelem érdekében indokolt lehet. Ezúttal két kékes rétihéját kaptak lencsevégre a levegőben viaskodni, az egyikük a lopós, a másikuk az áldozat szerepében.
A természetben a vadászat nem mindig ér véget a zsákmány elejtésével – sok állat inkább mások munkájából próbál megélni. Van ennek egy praktikus magyarázata, hiszen ezzel energiát spórol meg a lopós állat, bár a mostani esetben ő sem járt jól.
A kleptoparazitizmus, azaz a más által megszerzett élelem elrablása egy olyan viselkedés, amely különösen ott figyelhető meg, ahol a gyors reakció és a dominancia előnyt jelent –olvasható a Körös–Maros Nemzeti Park oldalán. A kerecsensólymok, amelyekre a legjellemzőbb ez a viselkedés, gyakran fosztanak ki más fajokat, vagy kisebb fajtársakat, ha azok már sikeresen zsákmányt ejtettek. A sirályok és varjak is előszeretettel lopnak halakat vagy más prédát, akár egymástól, akár más állatoktól. A varjúfélék például nem lesznek szívbajosak attól sem, ha egy rétisast kell vegzálniuk a potyafalatért.
Olykor kék vércséket is rajta lehet kapni a kleptoparazitizmuson, amint a zsákmánnyal repülő barna rétihéjákat veszik célba. Rájuk repülnek, s addig piszkálják őket, amíg el nem ejtik a zsákmányt, melyet aztán ők gyorsan elkapnak és megesznek.
Ezúttal kékes rétihéjákat sikerült megfigyelnie a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak a székkutasi gyepek felett, amint kemény küzdelmet vívtak a magasban még február elején. Szokatlan módon két tojó csapott össze a zsákmányul ejtett mezei pocokért, de a csata közben pechükre a pocok a földre pottyant, így mindketten éhesek maradtak.
Az effajta zsákmánylopásra sokszor akkor vetemednek az erre hajlamos madárfajok, ha fagyos a tél, vagy aszályos, csapadékhiányos idő van, és emiatt kevesebb a rágcsáló, ami a fő táplálékuk.
A kékes rétihéják egyébként csak a téli időszakot töltik nálunk és ilyenkor fő táplálékuk a mezei pocok. Napközben magányosan vadásznak, de néha előfordul, hogy közelebb kerülnek egymáshoz. A mostani, táplálékban szűkebb télen pedig ők is megpróbálkoznak a fent leírt módon zsákmányhoz jutni. Magyarországon összesen 1000-3000 kékes rétihéja telel, a Körös-Maros Nemzeti Parkon belül a Kis-Sárréten, és más tájegységeken is. A kékes rétihéja hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
