A struccpáfrány eredetileg magashegyi patakok mentén él, a Kárpátokban hegylábi területeken honos, mégis találkozhatunk vele akár az Alföldön is. De hogy kerül oda?
Az érdekes nevű európai struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris) hazánkban igen ritka, főként a Zempléni-hegységben találkozhatunk vele, és még néhány nyugat-magyarországi határvidék patakjai mentén. Ez a gyönyörű, akár másfél méteresre is megnövő páfrány azonban felbukkant az alföldi folyók mentén, így például a Beregi-sík területén Gulács közelében is kialakult egy szép állomány. De hogy került oda?
"Az ártéri síkságok sajátosságai, hogy felszínfejlődésükben, természetes élőviláguk kialakulásukban, a vizeknek fontos szerepük van. Így van ez a Bereg-, Szatmári-sík esetében is, ahol a Tisza, a Szamos a Kraszna és a Túr a mai napig alakítják, formálják a tájat, vízviszonyaikkal befolyásolják annak élővilágát" - olvashatjuk a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság közösségi oldalán.
A folyók fontos útvonalak a növény- és állatfajok terjeszkedésében, élőhelyet, táplálkozási és szaporodási lehetőséget adnak sok védett fajnak.
Vannak olyan élőlények, melyek eredetileg a Kárpátok hegylábi területein honosak, de a víz közvetítésével eljutottak az Alföldre és erős állományokat hoztak létre. Így jutott el ezekre a helyekre a védett kék meztelencsiga, vagy a bánáti csiga és feltételezhető, hogy a víz útján érkezett a Gulács közelében növő struccpáfrány is, amelynek Tisza-parti állománya eddig egyetlen beregi előfordulási adata.
A struccpáfrány egy igazán impozáns megjelenésű, nagyon jellegzetes, mással össze nem téveszthető páfrány. Erőteljes gyöktörzse a talajban függőleges helyzetű, belőle tölcsér alakba rendeződve hajtanak ki az akár 50-150 cm-es magasságba ívelő világoszöld levelek. A levéltölcsérben fejlődnek a strucctollszerű, eleinte halványzöld, később barna, nyeles, spórás levelek. A meddő levelek korán (szeptemberben) elsárgulnak, a barnára színeződött termőlevelek viszont a következő év nyaráig is megmaradnak. Évelő növény, spórái júniustól augusztusig érnek be és szóródnak szét.
Az európai struccpáfrány Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
