A struccpáfrány eredetileg magashegyi patakok mentén él, a Kárpátokban hegylábi területeken honos, mégis találkozhatunk vele akár az Alföldön is. De hogy kerül oda?
Az érdekes nevű európai struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris) hazánkban igen ritka, főként a Zempléni-hegységben találkozhatunk vele, és még néhány nyugat-magyarországi határvidék patakjai mentén. Ez a gyönyörű, akár másfél méteresre is megnövő páfrány azonban felbukkant az alföldi folyók mentén, így például a Beregi-sík területén Gulács közelében is kialakult egy szép állomány. De hogy került oda?
"Az ártéri síkságok sajátosságai, hogy felszínfejlődésükben, természetes élőviláguk kialakulásukban, a vizeknek fontos szerepük van. Így van ez a Bereg-, Szatmári-sík esetében is, ahol a Tisza, a Szamos a Kraszna és a Túr a mai napig alakítják, formálják a tájat, vízviszonyaikkal befolyásolják annak élővilágát" - olvashatjuk a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság közösségi oldalán.
A folyók fontos útvonalak a növény- és állatfajok terjeszkedésében, élőhelyet, táplálkozási és szaporodási lehetőséget adnak sok védett fajnak.
Vannak olyan élőlények, melyek eredetileg a Kárpátok hegylábi területein honosak, de a víz közvetítésével eljutottak az Alföldre és erős állományokat hoztak létre. Így jutott el ezekre a helyekre a védett kék meztelencsiga, vagy a bánáti csiga és feltételezhető, hogy a víz útján érkezett a Gulács közelében növő struccpáfrány is, amelynek Tisza-parti állománya eddig egyetlen beregi előfordulási adata.
A struccpáfrány egy igazán impozáns megjelenésű, nagyon jellegzetes, mással össze nem téveszthető páfrány. Erőteljes gyöktörzse a talajban függőleges helyzetű, belőle tölcsér alakba rendeződve hajtanak ki az akár 50-150 cm-es magasságba ívelő világoszöld levelek. A levéltölcsérben fejlődnek a strucctollszerű, eleinte halványzöld, később barna, nyeles, spórás levelek. A meddő levelek korán (szeptemberben) elsárgulnak, a barnára színeződött termőlevelek viszont a következő év nyaráig is megmaradnak. Évelő növény, spórái júniustól augusztusig érnek be és szóródnak szét.
Az európai struccpáfrány Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
